|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Nyugatnémet sajtó: Horn Gyula, Németh Miklós, Bős-Nagymaros (2. rész)
|
A külügyminiszter - állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung - lenyűgözi beszélgetőpartnereit sallangmentes, ,,nem diplomatikus,, beszédmodorával. Ezért becsülik nagyra mind a nyugati kormányhivatalokban, mind pedig a szélesebb körű tanácskozásokon. Horn másfél évtizedig munkatársa, majd végül vezetője volt a KB külpolitikai osztályának. 1985-ben éppen akkor lett a KB tagja, amikor Magyarországon mozggásba lendült az a reform, amelyet azóta is visszafojtott lélegzettel figyel a világ - írja a befolyásos frankfurti lap. Az újságnak ugyanebben a számában terjedelmes beszámoló jelent meg Németh Miklós prágai és bécsi tárgyalásairól. A szerző, a lap állandó bécsi tudósítója szerint vannak olyan külföldi megfigyelők, akik a nagymarosi nagyberuházás munkálatainak felfüggesztése kapcsán elhangzott csehszlovák érvelés hallatán felteszik a kérdést: szándékának bejelentésével nem vállalkozott-e erejét meghaladó feladatra a magyar kormány? A konzervatív szerző ugyanis abban vél veszélyt felfedezni, hogy a Romániával már amúgy is szemben álló Magyarország aligha engedheti meg magának egy ,,második arcvonal,, megnyitását Északon. Noha Prága és Pozsony eddig viszonylagos mértéktartást tanusít a magyarországi átalakulás iránt, az ottani eseményeket, főként azok ütemét kétkedéssel figyeli. A mértéktartásra természetesen meg is van minden oka, mivel ha beavatkozna más szocialista ország belügyeibe, hasonlóval kellene számolnia neki is. A lap megemlíti, hogy a nagymarosi problémától függetlenül Csehszlovákiát új feladatok elé állítja például a magyarországi demokratikus megújulás is, amely a tévé jóvoltából nyomon követhető a legtávolabbi szlovákiai falvakban is.+++
1989. május 27., szombat 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|