|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-csehszlovák viszony
|
Magyar-csehszlovák viszony SZER -------------------------- München, 1989. május 25. Világhíradó Semmiféle ellentét nem tapasztalható, nagyon baráti, konstruktív szellemben tárgyalt egymással Németh Miklós és Adamec csehszlovák miniszterelnök - ezek a csehszlovák kormány szóvivőjének szavai. Most Tamás Gáspár Miklóst kérdezem, mi a véleménye a prágai tárgyalásokról. - Tegnap Németh Miklós magyar miniszterelnök Prágában tárgyalt. Méghozzá olyasmiről tárgyalt, amiről az ember azt gondolná, hogy már nem is kell róla tárgyalnia. Egyébként a megbeszélésekről kiadott sajtóközlemények és a miniszterelnök rádióinterjúja elárulja: a magyar és a csehszlovák kormány- s pártvezetők arról beszélgettek, hogy mi is a teendő a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. A közönség és a naív megfigyelők azt gondolták volna, hogy a meggondolások meglehetősen feleslegesek, hiszen - ha jól tudjuk - a magyar kormány úgy döntött, a bős-nagymarosi vízlépcsőből nem lesz semmi. Kérdés tehát, hogy az a szakértői munkacsoport - melyet miniszterelnök-helyettesek vezetésével Prágában és Budapesten is felállítanak a környezetvédelmi, szeizmológiai, mindenféle egyéb problémák megvizsgálására - tulajdonképpen milyen feladat előtt áll. Lehetséges volna, hogy a magyar kormánynak az építkezés felfüggesztését előíró döntését is felül lehet vizsgálni? Lehetséges, hogy itt a magyar kormány meghátrál? Lehetséges az is, hogy a magyar kormány nem tudja, mit csinál? Lehetséges az, hogy a magyar kormány porhintésre vállalkozik a csehszlovák partnerral szemben, és felállítja ezt a szakértői bizottságot azért, hogy a Prágában tapasztalható politikai türelmetlenséget enyhítse? (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-csehszlovák viszony - 11/1. folyt.
|
A hírek hallatán jó volna tudni, mi igaz belőlük. Kétségtelen, hogy Magyarország és Csehszlovákia között ezekben a napokban a politikai feszültség tetemes, és ez a feszültség természetesen nemcsak a vízlépcsőnek köszönhető, hanem más politikai problémáknak: a nemzeti kérdésnek és annak ténynek, hogy míg Magyarország - bár zökkenőkkel - a demokrácia felé látszik haladni, addig Csehszlovákia az ellenkező irányban mozdulatlan. Felvetődik az a kérdés, hogy ezzel a tárgyalással tulajdonképpen milyen irányban tett lépést a magyar diplomácia. Az is kérdés, hogy mivel a jelek szerint a kártérítés ezúttal nem került szóba, nem sikerült-e a megnyugtatás túlságosan jól. - Felmerül itt még egy kérdés, ha már a kérdések sorozatánál tartunk: mit kell véleményed szerint ma tennie a magyar független szervezeteknek, a magyar független környezetvédőknek a jelenlegi helyzetben Németh Miklós miniszterelnök prágai tárgyalásai után? - Az a véleményem, hogy a demokratikus pártoknak, a független szervezeteknek, elsősorban a környezetvédőknek meg kell próbálniuk először is megbízható információt szerezni ezeknek a tárgyalásoknak a tartalmáról és a magyar kormány voltaképpeni szándékairól. Ha ezek a szándékok olyan bizonytalanok, amilyeneknek a hírek alapján tűnnek, akkor mindenképpen arra kellene törekedni, hogy egyértelmű kötelezettségvállalásra késztessék a kormányzatot és ehhez meg kell próbálni szövetségeseket szerezni külföldön is, elsősorban Ausztriában, ahol a közvéleménynek van módja szabadon megnyilvánulni. Még azt sem zárnám ki a lehetőségek közül, hogy a bontakozó cseh ellenzéket szintén meg lehetne kérni szövetségesül, hogy világossá váljék a cseh és szlovák közvélemény előtt: a magyar környezetvédelmi, sőt kisebbségi aggályok nem a cseh és a szlovák nép ellen irányulnak, hanem éppen ellenkezőleg. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-csehszlovák viszony - 11/2. folyt.
|
- Milyen operatív módszerekkel, milyen konkrét eszközökkel látod bekapcsolhatónak a csehszlovák ellenzéket? Hiszen tudjuk, hogy nagyon erős elnyomásnak vannak kitéve. - Az elnyomás ténye tagadhatatlan. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a csehszlovák ellenzék nemzetközi súlya olyan nagy, amilyen súllyal a sokkal aktívabb magyar ellenzék távolról sem rendelkezik, és kérdés, hogy fog-e valaha rendelkezni. Tehát ha a Charta-77 vagy más ellenzéki csoportok rávehetők volnának arra, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben magyarbarát nyilatkozatot tegyenek, ennek a hordereje igen nagy volna. Operatíve ennek a megoldása igazán nem nehéz, kapcsolataink cseh barátainkkal azelőtt is voltak. +++
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|