|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés független képviselői csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. május 22., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott az Országgyűlés független képviselői csoportja. A tanácskozáson részt vett Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök-főtitkára. A képviselők először tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Néppárt tevékenységéről, majd több mint háromórás konzultációt folytattak Németh Miklós miniszterelnökkel.
A Magyar Néppárt szervezőbizottsága nevében S. Hegedűs László, Márton János és Varga Csaba adott tájékoztatást a szerveződőben lévő pártról és válaszolt a képviselők kérdéseire. Elmondták, hogy a Magyar Néppárt programtervezetét, amelynek gerincét az agrárpolitika reformjával kapcsolatos elképzelések alkotják, a Magyar Néppárt június 11-ére tervezett kongresszusán tárják a tagság elé. Agrárkoncepciójukban a mezőgazdaság fejlesztése összekapcsolódik a magyar vidék fejlesztésével. A Néppárt szerint nincs szükség új földosztásra, ám a tulajdonreform, s ezen belül a földtulajdon kérdésének újragondolása elengedhetetlen a megújuláshoz. A tulajdonreform alapvető feltételének tartják a különböző tulajdonformák egyenjogúságát, az igazi versenyhelyzet kialakulását. A Magyar Néppárt a korlátozott földforgalom híve. Mindenképp szükségesnek ítélik, hogy a földnek igazi értéke legyen, s elidegenítéséhez a helyi önkormányzatnak minden esetben hozzá kell járulnia. A Néppárt programtervezete megkülönböztetett figyelmet fordít a helyi önigazgatás növelésére. Véleményük szerint a helyi szinteken végbemenő hatalommegosztás azonos súlyú a központival. A helyi önigazgatásra vonatkozó elgondolásukban abból indulnak ki, hogy minden településnek joga van a teljes szuverenitásra. A városok és falvak együttműködésében az önkéntesség lehet az irányadó. Ugyancsak fokozott figyelmet szentelnek az oktatás és a kultúra ügyének. Az ülésen hangsúlyozták azon meggyőződésüket, hogy a gazdaságot csak úgy fejleszthetjük, ha a kultúrát egyenrangosítjuk a gazdasággal. A Magyar Néppárt kultúrán a nemzeti kultúrát és az emberi nevelést érti. A nemzeti kultúra értelmezésével kapcsolatban megjegyezték: annak része a hazánkban élő nemzetiségek kultúrája is. (folyt. köv.)
1989. május 22., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés független képviselői csoportjának ülése (2. rész)
|
A képviselők kérdéseire válaszolva a Magyar Néppárt jelen lévő tagjai elmondták, hogy a párt elsősorban a kistelepüléseken számít voksokra a következő parlamenti választásokon, amelyeket szerintük a jövő esztendő első felében lehetne megtartani. Álláspontjuk szerint a képviselői választásoknak meg kell előzniük a helyhatósági választásokat, amelyeknek lebonyolításához elengedhetetlennek tartják az új önkormányzati törvény megalkotását. Az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos érdeklődésre válaszolva kifejtették: az új alkotmányt az új Országgyűlésnek kell elfogadnia, ám az új alaptörvény előkészítésében még szerepet kaphat a jelenlegi Parlament. A Hazafias Népfront megújulva fóruma lehet a pártonkívüliek tömegének - válaszolták egy másik kérdésre. A mozgalom jövőjével kapcsolatos döntés a városok, a falvak lakosságának kezében van. A régi típusú népfronton azonban túlnőtt az idő, fölötte a történelem mondott ítéletet - tették hozzá. Az ülés második napirendi pontjaként Németh Miklós miniszterelnök adott tájékoztatást a kormány új gazdasági csomagtervéről, amelyet a kormány a következő ülésszakon terjeszt a Parlament elé, majd válaszolt a képviselők írásban benyújtott, illetve szóban feltett kérdéseire. A Minisztertanács elnöke elöljáróban elmondta: a csomagtervnek a Parlament elé terjesztése a pénzügyi, költségvetési szanálás első állomása. Benyújtásával a kormány megfelelő társadalmi ellenőrzést kíván biztosítani a piaci mechanizmus kiépítése és működtetése fölött. A miniszterelnök hozzátette: a Minisztertanács a múlt év második felében kezdte el azt a munkát, amelynek célja, hogy tisztázzák az ország külső és belső adósságállományát. A követelések és tartozások pontos felmérése ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy reálisan határozhassák meg a feladatokat. Németh Miklós a továbbiakban kiemelte, hogy rosszul hirdettük és tudatosítottuk a stabilizálás programját. A stabilizáláshoz sajnos majdnem mindenki azt a képzetet kötötte, hogy a helyzetének a romlását fogjuk megakadályozni, holott egyre nyilvánvalóbb: a stabilizálás nem megy jelentős érdeksérelmek és érdekátrendeződések nélkül. Annak tudatosítására, hogy ennek a folyamatnak lesznek nyertesei és vesztesei, nem fordítottunk kellő figyelmet. A miniszterelnök leszögezte: a jelenlegi holtpontról csak a politikai és gazdasági reform összhangját biztosító csomagtervvel leszünk képesek kimozdulni. (folyt. köv.)
1989. május 22., hétfő 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés független képviselői csoportjának ülése (3. rész)
|
Németh Miklós megjegyezte, hogy a magyar gazdaság önerőből nem lesz képes gondjait megoldani, és önmagát szanálni. Ugyanakkor a külső segítségek terén jelentős hangsúlyváltásra van szükség. Nevezetesen arra, hogy a finánchitelek biztosításáról a működő tőke bevonására és vegyesvállalatok létesítésére kell áttérni. Ez pedig megköveteli a gyökeres tulajdonreformot, a társasági törvény lehetőségeinek kihasználását, a tulajdon- és vagyonkezelés rendszerének mielőbbi törvényi meghatározását. A külföldi segítség feltétele a bizalom, a kiszámíthatóság és a belső stabilitás. Ugyancsak szükség van a reformlépések ütemezésére. Ebben a tekintetben nagy a kormány felelőssége, és megvan az elhatározottsága, hogy hároméves reformprogramjában irányt adjon a gazdasági és a politikai átalakításra, a békés átmenetre - mutatott rá a kormány elnöke, hozzátéve, hogy a hároméves kormányprogram az őszre elkészül. Az ország külső és belső adósságairól szólva Németh Miklós elmondta: az ország bruttó külső adóssága az első negyedév végén 17 milliárd, a nettó külső adósság pedig 11,1 milliárd dollár volt. Kinnlévőségeink összege pedig 5,8 milliárdra rúgott. Ezekből a követelésekből 2,7 milliárd dollár behajthatatlannak tekinthető. Ezenkívül még van 0,6 milliárd dollár nem financiális követelésünk. Ha ezeket egybevesszük, akkor a magyar nettó kamatozó adósság márciusban 14,5 milliárd dollár volt. Teljes belföldi államadósságunk összege 950 milliárd forint, ebből 490 milliárd után kell kamatot törleszteni. A teljes adósságból 630 milliárd forint az állami költségvetés felhalmozott deficitje. A Minisztertanács elnöke hangsúlyozta: ahhoz, hogy az ország adóssága tovább ne nőjön, szükséges, hogy legalább annyi legyen az exportbevétel és az idegenforgalom egyenlege, mint amennyi az ország kamatterhe. A kormány elnöke az inflációról szólva kiemelte: a kormány semmiképp sem kívánja meghaladni a tervezett 15-16 százalékos rátát. Igaz - tette hozzá -, ezt befolyásolhatja a szabadpiaci árak mozgása. Németh Miklós ugyanakkor pszichózisgerjesztőnek minősítette a szakszervezetnek az infláció mértékére vonatkozó 17-20 százalékos előrejelzését. A miniszterelnök végül a képviselők kérdéseire válaszolt. George Bush amerikai elnök magyarországi útjával kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a látogatás előkészítése már megkezdődőtt. Kijelentette: nincs szó arról, hogy Bush hitelcsomaggal érkezzen. Ugyanakkor tárgyalnak majd egy 22 pontból álló gazdasági együttműködési elképzelésről. (folyt. köv.)
1989. május 22., hétfő 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés független képviselői csoportjának ülése (4. rész)
|
Ez egyebek közt javaslatot tartalmaz közös vállalatok létesítésére, a menedzserképzésben és a nyelvoktatásban való amerikai részvételre. Sok szó esett a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről és esetleges leállításáról. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós elmondta, hogy a beruházás megtérülése igen nehezen számszerűsíthető. Rámutatott: a vízlépcső kérdését áttekinti szerdai csehszlovákiai megbeszélésén, illetve az osztrák kancellárral folytatandó tárgyalásán. A magyar kormány kész közösen megvizsgálni a bős-nagymarosi beruházásra vonatkozó nemzetközi szerződéseket. A benzináremelésről szóló kérdésre válaszolva Németh Miklós elmondta: kész felelősen kijelenteni, hogy az ebből befolyó összeget útalapra fordítják. Megjegyezte, hogy az úthálózat fejlesztésére a kormány a világkiállítástól függetlenül elkötelezte magát. Jövőre az ideinek csaknem kétszeresét kívánja erre a célra fordítani. Végül sok szó esett a kormánynak az ellenzéki pártokkal és mozgalmakkal kapcsolatos megítéléséről. Németh Miklós kifejtette: az ellenzék részéről nem tapasztalt olyan törekvéseket, hogy szándékosan akadályozni kívánnák a kormány tevékenységét. Az, hogy egyes problémák megközelítésében az ,,alternatív szervezeteknek,, más az álláspontja, szerinte természetes. Úgy vélekedett, hogy az ellenzéki mozgalmak többsége nem akar felfordulást. Véleményük fontos kontrollnak, ellenpróbának tekinthető a kormány számára, ezért a Minisztertanács megkülönböztetett figyelemmel kíséri megnyilvánulásaikat. A kormányfő rendkívül fontosnak nevezte, hogy az átmenet kérdéseit az ellenzékkel közösen vitassák meg. Kifejtette: a társadalom alapvető érdeke megfelelően felkészülni a szabad, demokratikus választásokra. Hozzátette: ehhez rendezni kell a sorokat az MSZMP-ben és az ellenzéki szervezetekben egyaránt, mert a választásokba felkészületlenül belemenni felelőtlenség lenne. (MTI)
1989. május 22., hétfő 21:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|