 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
A kínai hadsereg szerepe - 1. folyt.
|
Egyre csökkent a honvédelem részesedése a költségvetésből.
Tavaly újra bevzették a rendfokozatokat. Teng egymillió katonát
leszerelt. Mao idejében a néphadseregtől azt várta Kína, hogy
létszámfölényével még a nukleáris háborút is megnyerje. Teng a
hadsereget továbbszolgálók jól képzett és jól felszerelt harci
erejévé próbálta tenni. Közben csökkentette a hadsereg politikai
befolyását is.
A változások alapjában rendítették meg a hadsereget. A sajtó a
közelmúltban gyakran közölt híreket zabolátlan, fosztogató, olykor
szabotáló katonákról. A toborzótisztek állítólag nem tudtak jobb
minőségű emberanyagot szerezni, ezért egyes helyeken túl fiatal, nem
eléggé itelligens és fegyelmezetlen fiatalembereket vettek fel
katonának.
A hírek szerint a Kínai Néphadsereg készenlétben áll, hogy
elkergesse Peking utcáiról a tüntető tömegeket - és ezzel
kapcsolatban legalább három kérdés merül fel, amelyre a következő
napok vagy talán órák fogják megadni a választ. Kérdés, hogy a
Néphadsereg parancsnoksága aláveti-e magát egy megosztott
pártvezetőségnek, amelyben legalábbis a legközelebbi múltig szemben
állt egymással a keményutas Li Peng miniszterelnök és a megbékélésre
hajló Csao Ce-jang pártfőtitkár -, és ha igen, engedelmeskednek-e a
katonák tisztjeiknek ha azt rendelik, hogy honfitársaikra lőjenek?
És ha még erre a kérdésre is igen a válasz -, vajon az egész
Néphadsereg támogatja-e majd Li Penget? Máris hírek keringenek, hogy
ellentétek merültek fel a hadsereg soraiban, és hogy egyes vidékeken
a helyi parancsnokok nem állnak Li Peng oldalán. Ez a megosztottság
azonban azt is jelenti, hogy a hatalmas és nagyjából jól kiképzett,
és fegyelmezett hadseregben valahol csak akadnak majd egységek,
amelyek teljesítik a parancsot. Lehet, hogy vidékről kell Pekingbe
hozni katonákat - de Kína elég nagy és valahonnan majd csak
előkerülnek. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|