|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Az ideológiai szintézis - 3. folyt.
|
A nyugati világ szabad légköre kellett a marxizmus továbbfejlesztéséhez. Ezt bizonyítja a két jóbarát Ernst Bloch és Takács György életpályájának összehasonlítása is. A század tizes éveiben a szellemi élet bioszkurjainak számítottak Heidelbergben. Vallásalapító szándékukkal a pünkösdi tűz megszállottságával próbálták új korszakba átvezetni Európát.
Mikor Lukács csatlakozott a kommunistákhoz és a Szovjetunióba került, kicsinyes szektaharcokba keverett, lapos dogmákhoz igazodott. Ezzel szemben a Nyugaton maradt Ernst Bloch Az utópia szellemét - mint egy korai könyvének címe hangzik - kiépítette a remény princípiumává, megalkotta a marxista filozófia mindmáig legbarátságosabb, ötletes és élvezhető változatát, melyben minden létet még nem levőnek, jövőre irányulónak fogott fel, a próféták biblikus hitével. Később aztán Ernst Blochnak is meg kellett tanulnia Kelet-Németországban, hogy mit jelent a hatalommá vált marxizmus: - a filozófia megbénulását. 1961-ben, mikor felhúzták a berlini falat, nyugati előadó-körútjáról nem tért vissza az NDK-ba, ahol addig katedrája volt. Nem véletlen, hogy a fiatalabb marxista filozófusnemzedék egy része nem is kívánja átmenteni a marxista filozófiát. Nem akarja ötvözni új eszmékkel, vagyis szintézissel megújítani, reformálni. Inkább új utakon indulnak el. Jellemző, hogy az egykori marxista filozófusok a szabad világba kerülve rendszerint nem folytatják marxizmusukat, hanem szegre akasztják. Némelyik ugyan megőrzi a témát. Ez érthető, hiszen filozófiai műveltségük ehhez kapcsolódik. Műveltségük - de általán nem meggyőződésük. (folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|