 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar események - 2. folyt.
|
A magyar párton belüli reformerek azonban nem tekintik vezető
alakjuknak a főtitkárt. Ő viszont nem tőlük, hanem az ortodoxoktól
sietett megszabadulni. Kádár előtt néhány héttel áldozta fel Berecz
Jánost. És, hogy ezzel a rossz felé védezik, a napi politikában
egyik vereséget szenvedi a másik után.
Németh Miklós, aki Grósz védencének számított, amikor átvette
tőle a miniszterelnökséget, azóta bebizonyította, hogy önállóan is
képes kormányozni, és többször nyíltan szembeszegült Grósszal.
Visszautasíttota, amikor a pártfőtitkár gazdasági szükségállapotot
akart bejelenteni, aztán átrendezte a kormányt, amelyből kikerültek
a régi gárda képviselői, és végül leállítatta a bős-nagymarosi
építkezést. Ha ez utóbbit a parlament is jóváhagyja, akkor
valószínű, hogy a Grósz-éra még az idei, őszi pártkonferencia előtt
véget ér.
Grósz érdeme annyi marad, hogy az eltelt kényes időszakban
biztosítani tudta Moszkva jóindulatát a magyar politikai változások
iránt. Az egy hónap múlva megrendezendő Nagy Imre gyászünnepség
azonban arra int, hogy a magyar kommunista vezetők csak akkor
őrizhetik meg politikai befolyásukat, ha ők követik a nép akaratát,
és nem a népet igyekszenek rávenni arra, ahogy Kádár tette, hogy
kövesse őket - szögezi le a Frankfurter Allgemeine Zeitung
vezércikke. +++
1989. május 16., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|