 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. május 11., csütörtök - Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával.
A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban
szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán
rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági
körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az
árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy
nyújtott hitelek kamatának mértéke. A kamat ugyan nem arra szolgál,
hogy az infláció mértékét kövesse, hanem, hogy a pénz használatáért
fizetendő díj meghatározásával a gazdasági élet résztvevőit
befolyásolja; befektetésre vagy megtakarításra ösztönözze. Mégis
világos, hogy az infláció figyelmen kívül hagyásával ez a hatás nem
biztosítható. A kamat mértékének meghatározásánál arra kell
törekedni, hogy a PTK-ba viszonylag időtálló szabályozás kerüljön;
ugyanakkor a gazdasági élet változásait kellő rugalmassággal
követhesse a kamatmérték.
Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s
a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy
a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van
azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban
állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A
törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától
kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20
százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is
jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét
köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles
a késedelmes teljesítő. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő
hangsúlyozta: a 20 százalékos mérték a késedelem esetében sem
büntető jellegű, a kamat nélküli kölcsönöket általában baráti
szívesség alapján nyújtanak. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 10:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|