|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Kádár János eltávolítása - 1. folyt.
|
A New York Times idézi a Magyar Rádió beszámolóját a 118 tagú Központi Bizottság zárt üléséről. Ez a testület Kádár távollétében meghallgatott egy beszámolót a párt elnökének egyre romló egészségi állapotáról, majd úgy döntött, felmenti Kádárt mind Központi Bizottság-beli, mind pedig pártelnöki megbizatása alól. A határozatot írásban kiküldték Kádárhoz, aki már alighanem számított erre, elvégre - mint a New York Times írja - az igazi nagy csapást már korábban rámérték. Az pedig nem volt mást, mint Nagy Imre márciusi exhumálása. Az utolsó törvényes miniszterelnök meggyilkolásának körülményeit hónapok óta feszegeti a magyar és a nemzetközi sajtó. Márpedig mind az úgynevezett hazaárulási per, mind a szégyenletes végső aktus, az akasztás annak a Kádárnak a nevéhez fűződik, aki kezdetben az 1956-os forradalom és Nagy Imre mellett állt. Ezen kívül Kádár nevével fonódott össze a csődbe ment magyar gazdasági élet, a jelenlegi vezetés legnagyobb problémája. Kádár ugyanakkor - írja a New York Times - érthető módon nem akart és nem volt képes megbarátkozni a politikai fejleményekkel, amelyek egyébként most utódja, Grósz Károly helyzetét is veszélyeztetik. A Központi Bizottság úgy döntött, szeptemberre pártértekezletet hív össze és mint köztudott, pontosan ez az, amit az MSZMP reformszárnya szorgalmaz. A pártértekezlet feladata a stratégiai és a személyi változások eldöntése lesz. A kullisszák mögött folyó hatalmi harcokból bizonyára hamarosan fogalmat alkothat a világ a személyi változások természetéről. Érdemes megjegyezni, hogy 1957 óta mindössze most másodszor kerül sor ilyen értekezletre. Az előző alkalommal a tagság Grósz Károlyt ültette Kádár helyére. Indokolt tehát a nemzetközi figyelem, amely a következő pártértekezlet során minden bizonnyal Magyarország felé fordul. (folyt.)
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|