|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Pártértekezlet Békés megyében (1. rész)
|
1989. április 29., szombat - Szombaton Békéscsabán pártértekezletet tartottak a Békés megyei kommunisták, amelyen a mintegy 33 ezer békési MSZMP-tagot képviselő 423 küldött mellett számos meghívott is jelen volt. A pártértekezlet munkájában részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB titkára is.
A rövid ügyrendi előterjesztést követően Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tartotta meg a testület beszámolóját. Szabó Miklós előadói beszédét azzal kezdte, hogy felvázolta, miként született meg a döntés: mégis kell Békésben megyei pártértekezlet. A megyei pártbizottság a tavalyi országos pártértekezlet után feladattervet fogadott el a helyi tennivalókról, ám a párttagság ezt nem tette magáévá. A felgyorsult politikai változások meghaladták a testületnek azt a döntését, miszerint Békésben pártértekezlet nélkül is kibontakoztatható az átalakulás. Előbb néhány alapszervezet, majd az orosházi üveggyár kommunistái kezdeményezték a megyei pártértekezlet összehívását. Mint Szabó Miklós elmondta: személyes hibájának is tekinti, hogy ekkor sem fordult a pártbizottság a párt közvéleményéhez, így megkésve, csak az év elején kérdezték meg a tagságot. Mint a megyei pártbizottság beszámolója megállapítja: Békés jövője szempontjából létfontosságú, hogy a megye a reform fő sodrásában haladjon. A megye érdekelt a reformok radikális megvalósításában, mert több tekintetben is hátrányos helyzetben van. Békés reformoktól várhatja, hogy megszünik az az állapot, amely az itt működő üzemek jelentős részét évtizedek óta gyarmati sorban tartja, s amelyben az itt termelt jövedelem nagyrészt kikerül a megyéből. A reformok révén nyerheti vissza hitét az ijfúság is. Szabó Miklós a szociálpolitikai feladatokat elemezve egyebek között javasolta: azok a vezetők, akik az ÁBMH jóvoltából túl nagy összegű prémiumokhoz jutottak, tegyenek alapítványt népjóléti célok szolgálatára. A politizáló párttá válás feltételeiről szólva Szabó Miklós egyebek között elmondta, hogy az egység erősítése érdekében fel kell lépni a különböző nézeteket vallók cimkézése ellen. Az egy év óta Békésben is sorra alakult új szervezetek a megye társadalmának érdektagoltságát fejezik ki, amelyekkel helyben kell kialakítani az együttműködés és a verseny feltételeit. (folyt.köv.)
1989. április 29., szombat 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártértekezlet Békés megyében (2. rész)
|
Az első titkár beszámolójában szólt arról, hogy Békés keresi a helyét, szerepét a felgyorsult társadalmi és gazdasági átalakulásban. Megállapította: joggal vetik fel, hogy nem úgy tevékenykedik a párt, ahogy kellene, ezért benne is felmerül az országos pártértekezlet vagy kongresszus összehívásának szükségessége. Szabó Miklós előadói beszédét követően megkezdődött a vita a beszámolóról és az írásos programtervezetről. A vita kezdetéig majdnem százan jelentkeztek hozzászólásra. (folyt.köv.)
1989. április 29., szombat 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártértekezlet Békés megyében (3. rész)
|
Az első hozzászóló munkás volt, akinek a rendkívül kritikus mondandója jellemzője lett az egész vitának. - Kié a párt, hol vannak a munkások? - kérdezte és sorolta, milyen adatok késztetik e kérdések felvetésére. Bár a Békés megyei párttagság 40 százaléka munkás, az értekezlet küldöttei közt csak 27-en képviselik a pártnak nevet adó osztályt. A párttagság csökkent Békésben (két év alatt négy és félezren távoztak az MSZMP-ből, köztük sok munkás). Ne csodálkozzunk - állapította meg -, ha a munkások elvesztik bizalmukat a párt iránt. A pártértekezlet küldötteinek a kiválasztását mások is antidemokratikusnak minősítették, sokallták a pártapparátus és az egyéb vezetők nyolcvan százalékos képviseletét a pártértekezleten. A vita ugyanakkor azt bizonyította, hogy a nem túl körültekintő választás ellenére gyakorlatilag valamennyi érdek hangot kapott a Békés megyei kommunisták tanácskozásán. Az értelmiség képviselői elutasították az eddigi hátrányos megkülönböztetést, de ugyanezt tették a falvak küldöttei is. A csökkenő népességű falvak helyzete tovább romlik, ha a földművelés és a földművelő kizsákmányolása folytatódik - hangoztatták. A falu politikai értelemben vett csendességének az az oka - mondta az egyik küldött -, hogy lassan se értelmiségije, se ifjúsága nem lesz az elöregedésben országosan élenjáró Békés kistelepüléseinek. Többen fogalmaztak úgy, hogy a vezetés felelősségét a párttagság nem vállalhatja fel. Az egyik javaslat szerint az új pártbizottság vizsgálja felül azoknak az alkalmasságát, akik az elmúlt 5 évben a párt támogatásával lettek vezetők. A múltat értékelve többen szóltak 1956 tanúlságairól. Nagy vihart kavart az a küldött, aki úgy fogalmazott, hogy az 1956 utáni konszolidáció során több volt az áldozat, mint az eddig ellenforradalomnak minősített népfelkelés idején. A párttagság önbizalmának a visszanyeréséhez alamizsna-demokráciát nyújtó vezetés helyett hiteles vezetőkre van szükség - mondotta az egyik felszólaló. olyan kommunistákra, akik nem az apparátusban, hanem a tömegekben keresnek maguknak támogatást. Általános volt az a vélemény, hogy mielőbb össze kell hívni az MSZMP kongresszusát. A Békés megyei pártértekezleten felszólalt Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, akinek az egyik megállapítása összegezése is lehet a vita tanulságainak. Ez a vita - mondotta - pontosan mutatja, hogy a magyar társadalom milyen helyzetben van. Többek között azért van válság - hangsúlyozta -, mert az elmúlt években nem beszéltünk róla. (folyt. köv.)
1989. április 29., szombat 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártértekezlet Békés megyében (4. rész)
|
Az MSZMP vezetését bírálóknak válaszolva így fogalmazott: természetesnek vesszük e pártértekezlet sokszínűségét, ám nehezen viseljük el, ha a felső pártvezetésben is ezt tapasztaljuk. A kibontakozás eredményeit számonkérőknek így válaszolt: amit legalább 15 év alatt kellett volna elvégezni, nem tudjuk egy év alatt megtenni. A pártértekezlet az esti órákban az új program elfogadásával folytatódott. Az új testület és a tisztségviselők meégválasztására az éjszakai órákban kerül sor. (MTI)
1989. április 29., szombat 20:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|