|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai törvényhozók látogatása (1. rész)
|
1989. április 14., péntek - Steny Hoyer demokrata párti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az amerikai Kongresszus európai biztonsági és együttműködési értekezlet bizottságának küldöttsége. A demokrata törvényhozókból álló, öttagú delegáció a Raoul Wallenberg Emberi Jogi Közgyűlés budapesti találkozójára látogatott Magyarországra.
A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A kötetlen légkörű megbeszélésen a Ház elnöke tájékoztatta a tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy Magyarország napjainkban az egypártrendszerről a többpártrendszerre való átmenet feladatával birkózik. Az átmeneti időszak legfontosabb követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja az a párbeszéd is, amely az ország sorsáért felelősséget vállaló különféle szervezetek, szerveződések részvételével kezdődött meg. Az Országgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a társadalmi párbeszéd az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások után megállapodásra vezet. A tárgyalófelek remélhetőleg egyezségre jutnak olyan kényes kérdésekben is mint például a parlamenti képviseleti arányok kialakítása. Abban ugyanis ma egyetértés mutatkozik, hogy még nem érettek meg a feltételei a politika szabadversenynek. A Parlament tevékenységét ismertetve Szűrös Mátyás mindenekelőtt arról szólt, hogy jelenleg a feszített ütemű törvénykezés igényli a legnagyobb erőfeszítést a képviselőktől. Erre utaló adat: a jövő év közepéig több mint 30 új törvényt kell megalkotniuk. A törvényalkotás menetrendjének főbb állomásaiként várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé az alkotmánybíróság létrehozására vonatkozó javaslat, szeptemberre tervezik a pártokról szóló törvény-tervezet előterjesztését, s még az idén elkészülnek az új választójogi jogszabályok. A törvényalkotás mellett az Országgyűlés tevékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormányzati munka ellenőrzése. E tevékenységi kör fontos eszközeként a Parlament májusi ülésszakán hazánkban is megszületik a kormánnyal, illetve annak egyes tagjaival szembeni bizalmatlansági indítvány intézménye. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Amerikai törvényhozók látogatása (2. rész)
|
Az amerikai törvényhozók kérdeseire válaszolva Szűrös Mátyás elmondta: a pluralizmusra épülő magyar politikai életben megjelenő új pártok szabadon alakíthatják ki platformjukat; akár polgári demokratikus alapokon is szervezhetik soraikat. Tevékenységükkel szemben mindössze egyetlen követelményt támasztanak: az alkotmány előírásaival összhangban kell működniük. A politika színpadának új szereplői tehát a ,,mindent szabad, amit a törvény nem tilt,, alapelv szellemében munkálkodhatnak. Magyarország a mindenfajta jelző nélküli demokrácia megteremtését tűzte ki célul. A mélyreható társadalmi átalakulásoktól azt várja, hogy az ország sajátosságainak megfelelő független, demokratikus, szabad, szocialista Magyarország jöjjön létre. A vendégek feltették a kérdést Szűrös Mátyásnak: az Egyesült Államok miként járulhatna hozzá a magyar reformfolyamat sikeréhez. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte: a legfontosabb, hogy értsék meg hazánk új, történelmi jelentőségű törekvéseit, s támogassák azok megvalósítását. Magyarország szívesen látná például amerikai vállakozók magyar tőkeberuházásait, s szorgalmazza közös vállalatok alapítását. Szeretnénk azt is, ha az Egyesült Államok több évre biztosítaná Magyarországnak a legnagyobb kedvezmény megadását. Szóba került a megbeszélésen a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdése is. A házelnök ezzel kapcsolatban emlékeztette a képviselőket arra, hogy áprilisban megkezdődik a közelmúltban bejelentett részleges csapatkivonás. A teljes csapatkivonás az európai együttműködés függvénye. Magyarország a két szembenálló katonai tömb mielőbbi felszámolását tartja kívánatosnak; örömmel üdvözölné, ha e folyamat, még az ezredforduló előtt befejeződhetne. A küldöttséget fogadta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter is. A tárca vezetője tájékoztatást adott az új alkotmány előkészítésének munkálatairól. Többek között hangsúlyozta: az új alaptörvény megalkotásával a jogi, alkotmányos kultúra terén Magyarország - csaknem négy évtizedes kitérő után - ismét csatlakozik a világ fő áramlataihoz. Az igazságügyminiszter szólt azokról a társadalmi vitákról is, amelyek az alkotmányozás folyamatát kísérik. Számos politikai, társadalmi szervezet ugyanis kétségbe vonja a csaknem 80 százalékban az MSZMP tagjaiból álló törvényhozás kompetenciáját az alkotmányozásban. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 20:09
|
Vissza »
|
|
Amerikai törvényhozók látogatása (3. rész)
|
A tárca vezetői egy hosszabb távra szóló alkotmány megalkotása mellett szállnak síkra, s úgy vélik: a nemzetközi feltételeket tekintve Magyarország számára most jó alkalom kínálkozik egy új alaptörvény bevezetéséhez. Álláspontjuk szerint nem lenne szabad elszalasztani ezt a kedvező lehetőséget, amely egyben a szélesebb értelemben vett alkotmányozási folyamatot is visszafordíthatatlanná tehetné. A küszöbönálló törvénytervezet kapcsán Kulcsár Kálmán elmondta, hogy viták kísérik az alkotmánybíróság felállítását is. Sokan a jelenlegi helyzet konzerválásának veszélyét látják abban, hogy a bírákat élethossziglan választanák meg. A törvényelőkészítők ezért alternatívát tartalmazó átmeneti megoldást szeretnének a Parlament elé terjeszteni. Az egyik elképzelés szerint a 11 alkotmánybíró közül egyelőre csak ötöt választanának meg, a másik javaslat szerint a testület elsőként megvélasztott tagjai csak hét évig töltenék be tisztüket. A küldöttséget a Központi Bizottság székházában fogadta Berecz János, az MSZMP KB titkára. A találkozón szó volt a magyarországi változások politikai, gazdasági feltételeiről, illetve hazánk szocialista jogállammá válásának ütemtervéről. A KB titkára ismertette az MSZMP tevékenységének főbb irányait, az alternatív szervezetek, alakuló politikai tömörülések, illetve a már működő pártok irányában folytatott politikáját. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság februári ülésének döntése a többpártrendszerre való átmenetről nem taktikai lépés, hanem hosszú távra szóló elkötelezettség. Az amerikai képviselők elmondták vendéglátójuknak, hogy a magyarországi változásokat fokozott érdeklődés kíséri az Egyesült Államokban is. A küldöttség tagjai példamutatónak nevezték azt a gyakorlatot, amellyel Magyarország az emberi jogi kérdéseket kezeli. (MTI)
1989. április 14., péntek 20:12
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|