|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 10., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban - ugyancsak szakvélemények szerint - visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is látható a fasor.
A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély néküli tevékenysége megengedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a térségben - akár a kivágott fatörzsekből - állítsanak emléket az itt kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlévő Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta kérdések eldöntésében. Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot: a fák gyors kivágása azt sugallmazza, hogy a beruházók nem a kormány ígéretének megfelelően járnak el. Kifejtette még: az a rossz érzés kísérti, hogy a társadalmi bizottság puszta létével egyeseknek alibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába tulajdonképpen nincs módja. (folyt.köv.)
1989. április 10., hétfő 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (2. rész)
|
Kindler József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense - akit szakértőként hívtak meg a tanácskozásra - azt hangoztatta: az OVIBER nem veszi komolyan a kormány álláspontját. Véleménye szerint - ehhez egyébként többen is csatlakoztak - új gazdasági számításokat kellene elvégezni arról, hogy milyen kockázattal jár a beruházás folytatása, illetve leállítása. Ugyancsak javasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi elemzések nem tűnnek megnyugtatónak, s beláthatatlan következményei lehetnek, ha a lágy, morzsolható kőzetágy miatt megmozdul a gát. A térségben kialakítandó monitoring rendszer sem megfelelő. Az elmúlt hetekben Magyarországon vizsgálódó amerikai szakembercsoport véleménye is az, hogy egy ilyen nagy mértékű beavatkozás előtt legalább öt éven át kellene figyelni a környezet különböző tényezőit, hogy ehhez az alapállapothoz lehessen viszonyítani a későbbi változásokat. Végül Kindler József arra mutatott rá, hogy a beruházást energiatermelés, illetve -felhasználás szempontjából is újra kellene gondolni. Ez utóbbi felvetéshez kapcsolódóan Gánti Tibor, a MTESZ környezet- és természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese elmondta: energiagazdálkodási szakemberek szerint 8,8 milliárd forintos beruházással biztosítani lehetne azt az energiát, amelyet a nagymarosi erőmű termelne. Ebből az összegből el lehetne végezni a meglévő hazai hőerőművek rekonstrukcióját, s gépészeti átalakításokkal a mostani 30 százalék helyett 50 százalékra lehetne növelni az erőművek hatásfokát többletfűtőerő felhasználása nélkül. Ezzel a gépészeti beavatkozással 22 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni. Ha ez a szakvélemény megalapozottnak bizonyul - s ezt mielőbb meg kell állapítani -, akkor a beruházást egy napig sem szabadna tovább folytatni. Felvetődött a vitában, hogy a magyar-csehszlovák határtól nem messze, Léván épül egy négyszer ezer megawattos atomerőmű, amelynek első blokkját hamarosan üzembe helyezik. Felhívták a figyelmet arra, hogy a készülő monitoring rendszer méréseit terjesszék ki a radioaktivitás vizsgálatára is. A beruházás visszafordíthatatlan folyamataival kapcsolatban több kétely merült fel. Amint azt Varga Miklós megerősítette, a kormány állásfoglalása szerint visszafordíthatatlanságot csak a betonozási munkák jelentenek, de azok még nem kezdődtek el. (folyt. köv.)
1989. április 10., hétfő 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (3. rész)
|
A vissza nem fordítható folyamatokkal kapcsolatban Börtetics Sándor, a Győr-Sopron Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a Szigetközben 82 százalékos az oda tervezett létesítmények kiépítettsége. Ha leállítanák a nagymarosi beruházást, ez beláthatatlan következményeket okozna Szigetköz ökológiájában. Másfelől: a mederrobbantások a megengedett munkák közé tartoznak, ám ezeknek is felmérhetetlen hatása lehet a karsztvizekre; ezt a tényezőt is figyelembe kellene venni. Végül a bizottság tagjai a beruházás egyik sarkalatos kérdéséről a szennyvíztisztításról váltottak szót Kovács György Zoltán, a Komárom Megyei Tanács képviselője javaslatára. Általános volt a vélemény: a magyarországi területeken bármit tegyenek is, az hatástalan marad, amennyiben az osztrák vagy a csehszlovák oldalon nem oldják meg a szennyvíztisztítást, nem építenek szennyvíztisztító műveket. Erről a kérdésről részletesebben a következő, júniusi ülésén tanácskozik a bizottság. A vitában többször is felvetődött, vajon van-e értelme a ,,bizottságosdinak,, , mivel - az eddigiek szerint - nem tudják érvényre juttatni javaslataikat. (MTI)
1989. április 10., hétfő 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|