|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Soha nem látott forgalom a vasi határátkelőknél (1. rész)
|
1989. április 4., kedd - Soha nem látott forgalmat bonyolítottak le az elmúlt napokban a vasi határátkelőknél. Hétfőn volt a csúcs, amikor Búcsúnál 24 ezer, Kőszegnél 23 ezer, Rábafüzesnél pedig 19 ezer ki- és belépőt számláltak. Ennyi utas egy nap alatt még soha nem fordult meg ezeken a határátkelő-helyeken. Kifelé mindhárom helyen csupán egy-két órát kellett várakozniuk az utasoknak, ám visszafelé Búcsúnál öt, Kőszegnél négy, Rábafüzesnél pedig legalább három órát vett igénybe az átkelés. Kőszegnél tíz kilométeres volt a várakozó kocsisor. Ennek részben az volt az oka, hogy a turisták sok elvámolmivalót hoztak magukkal, másrészt az osztrák oldalon is meghaladta a vámosok teljesítőképességét a hatalmas tömeg. A hazatérők közül sokan tragédiaként emlegették ezt az utat, a magyar roham sokak szerint mindent elsöprő volt. Osztrák oldalon úgy próbálták elejét venni az üzletek rohamának, hogy a legkeresettebb áruféleségeket az utcán, az utak mentén kínálták. Legtöbben most is videót, szines tévét, hűtőládát, mikrohullámú sütőt, számítógépet és más elektronikai cikkeket hoztak magukkal. A magyar vámszervek dolgozói mindhárom vasi határátkelőnél két műszakot dolgoztak egyvégtében, hogy így csökkentsék némileg a kényszerű várakozást. Jelentsősebb incidensre egyik határátkelőnél sem került sor. Búcsúhoz hétfőn háromszor kellett kihívni a mentőket, három személyt, köztük egy gyermeket rosszullét miatt kellett kórházba szállítani. Az egész megyében a szokásosnál több volt a koccanásos balesetek száma, az öt komolyabb baleset közül négy helyen könnyű, egy helyen súlyos sérültet kellett orvosi kezelésben részesíteni. A közlekedési rendőrök több napon át irányííották a forgalmat a megye nagyobb, forgalmasabb útkereszteződéseiben, így Jánosházánál, Hegyfalunál, Körmenden, Sárváron és Szombathelyen. (folyt.köv.)
1989. április 4., kedd 12:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|