|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Wörner, Brzezinski - Kelet-Európa (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. április 1. szombat (MTI-tud.) - Meg kell vitatnunk Kelet-Európa jövőjét a Szovjetunióval, továbbra is tiszteletben tartjuk a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit, de nem tudunk és nem is szabad védnökséget gyakorolnunk a keleti fejlemények fölött - jelentette ki szombaton Brüsszelben Manfred Wörner NATO-főtitkár, aki a nyugati döntéshozók és politológusok ,,Quadrangular Forum,, nevezetű háromnapos tanácskozásán szólalt fel. A tanácskozás témája a Nyugatnak a 90-es években követendő stratégiája.
Wörner hangsúlyozta: utakat nyithatunk és lehetőségeket teremthetünk, bátoríthatjuk ezeket a (kelet-európai) országokat azoknak a nehéz döntéseknek a meghozatalára, amelyeket ők - és csak ők - vállalhatnak föl a maguk számára. Az evolúció és nem a revolúció hívei vagyunk, a diverzifikálásé és nem a destabilizálásé. Azonban nem feladatunk és nem is fér be lehetőségeinkbe az, hogy ellenőrizzük az ottani eseményeket, sem egymagunkban, sem a Szovjetunióval, egy új Jalta-típusú, kijelölt befolyási övezetekre alapozott megállapodással. Egy ilyen egyezménytől várható engedmények nem oldanák meg Kelet-Európa mélyen gyökerező problémáit, sem szélesebb értelemben a kelet-nyugati viszony problémáit. A NATO-főtitkár hozzátette: a Kelet és a Nyugat megkísérelheti, hogy összehangolja erről a nézeteit, ám sem mi, sem ők nem hihetünk egy olyan egyezményben, amely rövid távon szabályozhatná a változás ütemét, és hosszabb távon még nagyobb zűrzavar visszatérésével fenyegetne. A stabilitás a békés változás feltételeinek létrehozásához, nem annak meghiúsításához szükséges. Wörner kifejtette: a NATO stabilizáló szerepének fenntartásához a szövetségnek meg kell őriznie megfelelő védelmi erejét, beleértve atomfegyverzetét, amely a szovjet vezetők véleményével ellentétben - szerinte - stabilizáló tényező Európában, és meg kell őriznie a szövetség egységét. Nem szabad megengedni, hogy a győzelem fogai közül a vereséget ragadjuk ki azzal, hogy megengedjük, hogy olyan témák, mint a tehermegosztás, a protekcionizmus vagy a pénzügyi politika, megosszák a Nyugatot. (folyt.)
1989. április 1., szombat 17:09
|
Vissza »
|
|
Wörner, Brzezinski - Kelet-Európa (2. rész)
|
- Ezen az alapon mozdíthatja elő a Nyugat a kelet-nyugati együttműködést - mondotta a NATO-főtitkár. - Amennyiben a jelenlegi reformlendület fennmarad, a Kelet konstruktív partnert talál bennünk. Így például van lehetőség a világgazdasággal csak gyengén kapcsolódó keleti kereskedelmi tömbnek a mi kereskedelmi rendszerünkbe való fokozottabb integrálására, a közös vállalkozások kiterjesztésére. Ezek sikeréhez a keleti struktúrákat meg kell változtatni, működésbe kell hozni a piaci erőket. Közös érdekünk a szorosabb együttműködés a környezetvédelemben. Megfelelő biztosítékok mellett a Nyugat segíthet keleti szomszédainak a környezetszennyezés elleni felszerelések és módszerek kidolgozásában, ami termelési technikájukat tisztábbá és biztonságosabbá teheti. További sokat ígérő területként jellemezte a NATO-főtitkár az energiatakarékosságot, illetve a menedzserképzést. - Mindez - mondotta - szorosan kapcsolódik az emberi jogok biztosításához. Lényeges haladás történt olyan területeken, mint a kivándorlás, a szólásszabadság, a múlt rehabilitációja. A Kelet jelentős új vállalásokat tett a bécsi záróokmányban, a Szovjetunió elismerte a Hágai Nemzetközi Bíróság illetékességét számos nemzetközi jogi kérdésben, és Kelet is bírálja Keletet az ENSZ Emberi Jogok Bizottságában. Ugyanakkor, országnevek említése nélkül, Wörner szóvá tette a berlini falnál történt incidenseket, továbbá azt, hogy egy nemzetközi hírű drámaírót bebörtönöztek egy tüntetésben való részvétele miatt, s hogy a kisebbségi probléma megoldására falvakat szamolnak fel szisztematikusan, földgyalúkkal. - Az emberi jogok tiszteletben tartása - mondotta - nem csak erkölcsi kérdés, mivel Kelet-Európa országai nem szabadulhatnak ki jelenlegi gondjaikból olyan felülről jövő intézkedésekkel, amelyek csak kevés népi támogatást élveznek. A NATO-főtitkár kijelentette: optimistán tekint a nyugati szövetség szempontjából arra, ami Keleten történik, mert a Keletnek arra lesz szüksége, hogy importálja nem csupán a Nyugat technológiáját, de a nyugati értékeket is. (folyt.)
1989. április 1., szombat 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Wörner, Brzezinski - Kelet-Európa (3. rész)
|
A tanácskozás péntek esti vacsoráján Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója mondott beszédet. Ő is elutasította egy új Jalta-típusú megállapodás gondolatát. - Ugyanakkor - mondotta - a Nyugatnak meg kell találnia a módot arra, hogy konstruktívan támogassa és megszilárdítsa az igazán visszafordíthatatlan változást. A keleti történelmi változások kritikus szemlélete nem lehet mentség a Nyugat közönyére. - Brzezinski ugyan óva int attól, hogy a Nyugat versengve öntse tőkéjét Keletre, ám hozzáfűzi, hogy lényeges nyugati segítség nélkül a változási folyamat Magyarországon és Lengyelországban, és hamarosan Csehszlovákiában is egyszerűen megtorpanásra, vagy éppen forradalmi kitörésekre, majd elnyomó reagálásra - sőt, szerinte, még megkésett szovjet beavatkozásra is - vezehet. Mindez végzetes következményekkel járna bármiféle igazi demokratizálásra. - Ezért a Nyugatnak egyértelműen jeleznie kellene - fejtegette Brzezinski - hogy az erőszakos változás Kelet-Európában mindenkinek káros lenne. - Brzezinski szerint az ilyen forradalmi erőszaknak azonban éppen az adná a legerőteljesebb ösztönzést, ha önkényesen akadályozni próbálnák a békés változást.
1989. április 1., szombat 17:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|