|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Várossá avatták Balmazújvárost (Szűrös Mátyás)
|
1989. március 15., szerda - Várossá avatták szerdán Balmazújvárost, amely a XV. század közepétől a XVIII. század végéig egyszer már birtokolta ezt a statust. A városháza előtti téren rendezett avató ünnepségen a város csaknem minden lakosa jelen volt.
Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, az ünnepség szónoka többek között arról beszélt, hogy ez a nap, március tizenötödike, 1848 örökségével köti össze a városavatás pillanatát. Kevés hely dicsekedhet ugyanis hazánkban azzal - mondotta -, hogy annyira kivette volna a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, mint éppen Balmazújváros. Nemcsak katonát adott a szabadságharcnak, hanem 1849 januárjától itt képezték ki azt a tartalékhadsereget, amely később a dicsőséges tavaszi hadjáratot megvívta. Ezt a hadsereget, igen nagy nehézségek között ugyan, de hónapokon át teljesen Balmazújváros élelmezte. Dokumentumokból tudjuk, hogy erre az aránytalan teherviselésre még Kossuth Lajos is felfigyelt, és ha tehette csökkentette azt. - A nagyobb megpróbáltatások a bukás után következtek - folytatta Szűrös Mátyás. - Hatalmas orosz seregek táboroztak a környéken, s büntetésből sok újvárosi honvédet 10 évre besoroztak. A jelenben is értéknek minősül, hogy a településen mind a magyar, mind a német, de az uradalom által áttelepített peremvidéki és a Kassa környéki félmagyar-félszlovák telepesek is szívvel, lélekkel a forradalom mellé álltak. Bárcsak a magyarok és nem magyarok egymásra utaltsága, együvé tartozása mindenütt ennyire nyilvánvaló és ennyire közös cselekvésre sarkalló lett volna, mint ebben a városban. Az Országgyűlés elnöke végezetül rámutatott, hogy Balmazújváros közösségteremtő ereje a haladás, a radikalizmus, a szocializmus vezérlő eszméinek szolgálatában is mindig megnyilvánult, majd átnyujtotta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét és a város kulcsát Veres Ferenc tanácselnöknek. Ezután, a Balmazújvárosból elszármazottak nevében, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes köszöntötte a város lakóit. Az ünnepség a művelődési központban rendezett kultúrális műsorral fejeződött be.(MTI)
1989. március 15., szerda 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|