|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Éhségsztrájk a börtönben (1.rész)
|
1989 március 17. (MTI-Panoráma)
,,Ha csak egy belehal az éhségsztrájkba, megint fellángolnak a terrorista akciók,, - mondják nyugtalanul a hatÓságok, anélkül, hogy tudnák, miként akadályozható meg ez a nem kivánt fejlemény. Február elején a nyugatnémet börtönökben jogerős itéletüket töltő terroristák - valamennyien a Vörös hadsereg Frakció tagjai - nevében Helmut Pohl jelentette be, hogy követeléseik alátámasztására éhségsztrájkba lépnek. A börtönviszonyok javítását követelik és azt, hogy néhány megrendült egészségű társukat engedjék ki. A dolog azonban nem ilyen egyszerű: azt is nehezményezik, hogy a Vörös Hadsereg Frakció elitélt tagjait az NSZK különböző fegyintézeteiben tartják fogva. Ez a mesterséges elkülönítés olyan mint a halmazati büntetés, mondják, és követelik: kerüljön valamennyi terrorista egy börtönbe. Mellesleg a Zöldek parlamenti frakciója a minap támogatta ezt a követelést. Ami magát az éhségsztrájkot illeti, 45 elitélt (közülük 22 a szervezet úgynevezett kemény magjához tartozik) jelezte, hogy csatlakozik hozzá. A dolog látványosan kezdődött : először 28 fogoly utasította vissza a táplálékot (különböző börtönökben), majd két hét után kettő kivételével valamennyien abbahagyták. Ettől kezdve pontos menetrend szerint mindíg újabb két fogoly csatlakozik hozzájuk, míg valamennyi ,,jelentkező,, be nem kapcsolódott. A modellt az IRA találta ki és alkalmazta sikerrel 1981-ben. A ,,siker,, kifejezés persze nem igazán egyértelmű: az akciónak akkor tíz halálos áldozata volt... A módszer ,,előnye,,, hogy míg korábban az együtt kezdett éhségsztrájkok folyamatában egyszerre túl sok fogoly került válságos állapotba, s ettől kiszámíthatatlanná vált, mikor hányan halnak bele az akcióba. A fokozatos kezdés elősegíti a pontos tervezést, s ez a végső cél, a sokkolás és a zsarolás szempontjából kétségkivül eredményesebb lehet. Az IRA kisérlete bebizonyította: kéthetenként következik be haláleset vagy életveszély. Ilyenkor a figyelem az állam, a hatóság felelősségére irányul - s az elitéltek szempontjából ez a hosszan elnyújtott tempó sokkal hasznosabb, mint ha a dolog egyszerre következik be és gyorsan lekerül a napirendről. A börtönökben mindenesetre igyekeznek felkészülni. Döntés született arra vonatkozáan, hogy amennyiben az éhezés veszélyeztetni látszik egy-egy elitélt életét, elrendelhetik a mesterséges táplálást. Celle-ben például, az egyik legbiztonságosabbnak tartott börtönben intenzív kórtermet rendeztek be. (folyt.)
1989. március 17., péntek 13:35
|
Vissza »
|
|
Éhségsztrájk a börtönben (2. rész)
|
Megoldás lehetne persze, ha teljesítenék a foglyok követeléseit. Ezügyben jócskán megoszlanak a vélemények. Alsó-Szászországban (itt, Hannover közelében van a már említett Celle, s e börtön foglya az akció egyik fő szervezője, s tán potenciális első halottja, az életfogytiglanra itélt Karl- Heinz Dellwo) a kormány igazzságügyminisztere hajthatatlan: nem engednek. Mások úgy vélik, a foglyok összeengedése egy börtönben nem jelent különösebb veszélyt. Hiszen még az éhségsztrájk- akció is mutatja, mennyire nem egységes már a mozgalom - távolról sem mindegyik elitélt csatlakozott hozzá. Másrészt arra is lehet számítani, hogy az együttlét tovább fokozza a viszályokat, az ideológiai ellentétek így jobban kiugranak, kevésbé lesz idilli az együttmüködés, mint a távolból. A börtönviszonyok javítása terén inkább hajlanak a hatóságok az engedményekre. Igaz, a terroristák azt is szeretnék elérni, hogy a rokonlátogatásokat ne zavarják a hatóságok holmi ellenőrzéssel. A kedvező döntés legelszántabb ellenfele Kurt Rebmann főügyész - talán mert jól emlékszik még a múltra, Baader-Meinhofék börtönben végrehajtott öngyilkosságára. Rebmann személye, némely döntése kavart már egy-két vihart. A terroristák például nem csekély gúnnyal úgy itélik meg a hajthatatlanságáról ismert főügyészt, hogy határozottan jó szolgálatokat tett a Vörös Hadsereg Frakciónak, amelyet néha csak az ellene kovácsolt egységfront mentett meg a széthullástól...+++ Szászi Júlia, MTI-Panoráma
1989. március 17., péntek 13:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|