|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós beszéde az ASPEN-konferencián (3. rész)
|
Sőt, Nyugat-Európa is úgy képes a legjobb eredménnyel versenyezni a világ más növekedési központjaival, ha a kontinens egészén stabilitás van. A ,,közös európai ház,, építését akadályozhatja, ha az Európa két része közötti eltérő fejlődési ütem a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok tartós visszaeséséhez, illetve stagnálásához vezet. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szerkezeti nehézségei jól ismertek, ám ezek tovább növekedhetnek, ha 1992-re a belső határait leépítő egységes nyugat-európai piac létrejön, s az így kialakuló világgazdasági mértékű térség méginkább önmagára koncentrál. Az Európai Közösség és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közötti hivatalos kapcsolatok felvétele rendkívül fontos lépés az összeurópai viszonyok normalizálása szempontjából. De további lépésekre van szükség. A magyar kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az EK és az MNK között 1988-ben megkötött és ratifikált kereskedelmi és kooperációs megállapodásnak. Ez egy harmincéves időszak lezárása, de sokkal fontosabb, hogy egy új korszak nyitánya legyen. Az egységes nyugat-európai belpiac megteremtésére irányuló törekvések a fejlődés újabb dimenzióját jelentik, amelyek messze túlmennek a jelenlegi kelet-nyugati szerződéskereteken. Magyarország számára is kiemelt feladat, hogy az EK-val kötött megállapodását úgy töltse ki tartalommal, hogy az az európai együttműködést és biztonságot, s a magyar nemzeti célokat, a magyar gazdaság és társadalom korszerűsítését egyaránt szolgálja. A Magyar Népköztársaság az 1975-ben aláírt Helsinki Zárónyilatkozatot a ,,közös európai ház,, olyan ,,tervrajzának,, tekinti, amely közel másfél évtized alatt bizonyította: lehet rá támaszkodni A Zárónyilatkozat fontos eszköz az európai megosztottság áthidalásában és hosszú távú felszámolásában, alkalmas arra, hogy közös ,,európai belpolitikát,, hozzunk létre, amely az együttműködés funkcionális gazdasági, műszaki, környezetvédelmi területeitől a politikailag érzékeny emberi jogok szférájáig terjed. Ezt bizonyította a legutóbbi bécsi utótalálkozó. Magyar szempontból Helsinki a nemzeti érdekek nemzetközi elismertetése és érvényesítése szemontjából is roppant jelentőségű. Mint bizonyára tudják, a magyarok egyharmada határainkon kívül, elsősorban a környező országokban él. Számukra a nemzetiségi jogok biztosítása térségünk demokratizálásának egyik fontos eleme. Ezért azt a politikát, amely a nemzeti kisebbségek elemi jogait nem garantálja, a többi európai országhoz hasonlóan mi is lényegében Európa-ellenesek, az egyetemes emberi jogokat sértőnek ítéljük. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|