|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (1. rész)
|
1989. március 13., hétfő - Az MSZMP egyelőre maradjon a munkahelyeken. Nem a munkahelyről való kivonulás, hanem a bentmaradás stratégiájára van szükség. A pártszervezet úgy épüljön be a vállalati-intézményi mechanizmusba, hogy képviselőjének jelenléte természetes legyen - foglalt állást hétfői kibővített ülésén az MSZMP Budapesti Bizottsága. A tanácskozáson - amelyen Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökölt - részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A testület Jassó Mihály előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság március 7-ei üléséről. Ezt követően a pártbizottság Steiner Arnold titkár előterjesztésében - a pártviták nyomán - megvitatta és elfogadta a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól szóló előterjesztést, és állástfoglalt a politikai rendszer reformjának néhány kérdésében.
A testületi ülésen tizenöten fejtették ki véleményüket az első napirendi ponthoz kapcsolódóan. Elhangzott: az a tapasztalat, hogy a párttagság a pártviták fórumait használta fel arra, hogy kifejtse véleményét az áremelésekről, az életszínvonalat kedvezőtlenül befolyásoló folyamatokról, a párt felső vezetőinek megnyilatkozásairól, időszerű politikai eseményekről. Az MSZMP KB vitaanyagát a kommunisták nagytöbbsége elnagyoltnak tartotta. Véleményük szerint a párt átfogó programja, szerepének, feladatvállalásának tisztázása nélkül meddő dolog részkérdésekben állást foglalni. A viták tapasztalatai is alátámasztják, hogy az alapszervezeti pártmunkában olyan koncepcióváltásra, gyakorlatra van szükség, amelynek lényege: a párt politikáját jobban összhangba kell hozni a helyi igényekkel, reálfolyamatokkal. Végigvonult a vitában - a múlt tisztázása igényének fenntartása mellett - az előretekintés fontossága, az, hogy az MSZMP helyezze munkájának középpontjába az új politikai rendszerrel járól feladatokat. Többen a gazdasági és a politikai reform szerves egységének hangsúlyozásával együtt a gazdaság fontosságát emelték ki, megállapítva, hogy szükség van a gazdasági program megalapozására, kidolgozására, illetve mai időszakra vonatkozó aktualizálására. (folyt.köv.)
1989. március 13., hétfő 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (2. rész)
|
A lakóterületi pártmunkával összefüggésben hangzott el az a megállapítás, hogy a párttagoknak, a pártszervezeteknek ott kell lenniük, ahol a politikai közélet zajlik. A párt tagjai a lakóterületükön is vállaljanak közéleti megbizatást, aktívan vegyenek részt a társadalmi vitákban, a választások előkészítésében. Ennek érdekében minél előbb létre kell hozni a lakóterületi politikai központokat, biztosítani a körzeti pártalapszervezetekben folyó munka személyi és tárgyi feltételeit. A tanácskozáson - a pártviták tapasztalatait is figyelembe véve - szorgalmazták a párt választási rendjének korszerűsítését, a közvetlen választás, delegálás és ajánlás módszerét, a megválasztottak szoros függőségét választóiktól. A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről szóló állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban - egyetértve a dokumentumban megfogalmazott helyzetértékeléssel - többen hangsúlyozták, hogy a társadalmi fejlődésben a gazdasági és politikai reformfolyamatok egységének kell érvényesülni. Egyetértés alakult ki abban is, hogy - a realitásokat tudomásul véve - a hatalom gyakorlása a többpártrendszer keretei között valósulhat meg. Fontosnak ítélték, hogy a többpártrendszerre történő átmenet fokozatosan, kiszámítható politikai folyamat eredményeként valósuljon meg. Ebben az MSZMP-nek kezdeményező és meghatározó szerepre kell törekednie. Ehhez szükség van más politikai erők alkotmányos alapon álló, felelős szerepvállalására is. E nagy horderejű változáshoz a pártnak elsősorban önmagát kell megújítania. A testületi ülésen is kitünt, hogy a főváros kommunistái a párt akció- és cselekvési egységének erősödését, a tömegtámogatás növekedését várják a rövidebb időszakot átölelő, világos, közérthető politikai programtól. Ugyancsak a politikai rendszer reformjával kapcsolatban vetődött fel egy rendkívüli munkakongresszus esetleges összehívása. Többen úgy foglaltak állást: ez károkat okozna a reformfolyamatoknak, hiszen a párttagság jelentős része szellemi mozgásban van, a viszonyok újragondolása folyik. Mások azt hangsúlyozták, hogy mivel még nem lehet a párton belül közmegegyezést teremteni, eredményesebb lehet egy pártértekezlet jellegű tanácskozást tartani, amely lendületet adhat a párt felső vezetése számára, az MSZMP átalakítására. Mint megfogalmazták: az MSZMP így tudna valójában a folyamatok élére állni, s nem ,,követő,, módon dolgozni. Javaslat hangzott el arra is, hogy ezentúl ne határozzák meg előre a kongresszusok időpontját, hanem az igényeknek megfelelőn hívják össze a párt legfelsőbb fórumát. (folyt.köv.)
1989. március 13., hétfő 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (3. rész)
|
Az ülésen áttekintették a főváros politikai hangulatának főbb jellemzőit. Barabás János titkár, a napirend előterjesztője utalt arra, hogy a Budapesti Pártbizottság ezentúl évente összegzi a fővárosban érzékelhető társadalmi, politikai folyamatokat, a közhangulat változásainak főbb elemeit. A mostani áttekintés elsősorban a budapestiek életkörüleményeiben és életszínvonalában bekövetkezett - zömében romlást mutató - jeleket tárta fel. Az előadó megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a hangulatok, vélemények alakulására a legkedvezőtlenebb hatást az anyagi életviszonyokban érzékelhető változások okozták. Az információs jelentések is jelzik, hogy a reformot általában igénylik a kommunisták, de a többség úgy véli: a politikai intézmények változása gyorsabb a kelleténél, míg a gazdasági reformok kevés kézzelfogható eredménnyel jártak. Nehezíti a reformmal való azonosulást, hogy a fogyasztás visszaszorítását - több drasztikus áremeléssel, az adórendszer bevezetésével - továbbra is a reform számlájára írják. Ugyancsak nehézségeket okoz, hogy a gazdaságpolitika szándékaiból mindeddig elsősorban az egyensúly-javító intézkedések váltak láthatóvá, a pozitív elmozdulás, a növekedés jelei váratnak magukra. A politikai kérdésekről alkotott véleményekből kitűnt, hogy az alapszervezetekben úgy érzik: magukrahagyottan dolgoznak, nincs határozott állásfoglalás, és tartanak a vezetőszervek gyakori véleményváltoztatásaitól is. Kifogásolták, hogy fontos kérdésekben a pártvezetés - ígérete ellenére - továbbra is a tagság véleményének megkérdezése nélkül, a párt nevében nyilatkozik. Utaltak többek között a többpártrendszerrel, 1956 megítélésével, a május 1-jei nagygyűléssel, március 15-ével és november 7-ével kapcsolatos állásfoglalásra. Barabás János végül felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi kommunisták és a közvélemény szélesebb csoportjai nehezen képesek követni a felgyorsult politikai változásokat, gyakran értetlenül szemlélik az eseményeket. A pártról úgy vélekednek, hogy az politikailag megosztott, szervezetileg meggyengült. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nincs kialakult elképzelés, egyetértés abban: hogyan lehetne újjászervezni a pártéletet. A testület ezt követően megvitatta és elfogadta a budapesti pártmozgalom ez évi költségvetését, amely a szükségesnél mintegy 30 százalékkal kevesebb. Ezért szigorú takarékossági intézkedéseket léptetett életbe; többek között csökkenti a fővárosi pártapparátus létszámát. (MTI)
1989. március 13., hétfő 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|