 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
|
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I.
fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer
mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg
a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig
felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott -
második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra
ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló
hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell
a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági
elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban
megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem
lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az
alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok
szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A
bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok
helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait
összefoglalni.
A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit
tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult
állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a
népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani.
Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne
maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi
viták után szülessen döntés.
A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni
azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az
alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák.
Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló
paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi
fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok
programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A
hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az
államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem
nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a
kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az
alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi
önkormányzatokat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|