 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban (2.rész)
|
A Bechtel szakértői az észlelő-megfigyelő, úgynevezett monitoring
rendszert is vizsgálják, hogy megfelel-e a követelményeknek. Az év
végéig elkészülő tanulmányukban javaslatokat tesznek a
környezetvédelmi szempontból optimális üzemeltetési módra is. Az MTI
kérdésére Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatója elmondta, hogy a
Bechtel-tanulmány 170 ezer dollárba és 5 millió forintba kerül. Több
más intézménytől is kértek árajánlatot, ezek a munkát ennél
drágábban vállalták volna.
A sajtótájékoztatót megelőzően a bős-nagymarosi beruházást
ellenzők közül több százan tüntettek a Környezetvédelmi és
Vízgazdálkodási Minisztérium előtt; szóba került ez a kérdés is.
Varga Miklós államtitkár kategórikusan visszautasította azokat a
vádakat, hogy a minisztérium nem adott meg minden információt a
beruházással kapcsolatban. Véleménye szerint a szakmai vitákat nem
tüntetéseken kell lebonyolítani, hanem megfelelő fórumokon; ilyet a
minisztérium számosat szervezett. Rámutatott arra: a minisztérium
kormányszerv, amelynek teendőit elsősorban az Országgyűlés és a
Minisztertanács határozza meg, továbbá az érvényes rendelkezések,
nem pedig az ablakon bekiabált követelések. Maróthy László
minisztertől a sajtótájékoztatón megkérdezték: hogyan reagál a
tüntetők azon követelésére, hogy mondjon le. Maróthy László
válaszában a Lánchíd megépítésének a történetét idézte, s azzal
példálódzott, hogy Széchenyit is sokan támadták, amikor az építést
szorgalmazta. Néhány ember követelésére nem mond le - hangsúlyozta
-, márcsak azért sem, mert megeshet, hogy nála kevésbé toleráns
ember kerül erre a posztra, aki nehezebben tűrné el az ilyesfajta
elfajuló vitákat. (MTI)
1989. március 6., hétfő 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1989. március 6., hétfő - A soron következő IX. kongresszusra való előkészület jegyében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfőn a Parlamentben.
A testület elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztéről, s
egyúttal döntött arról, hogy egyelőre nem jelöl új elnököt.
Személyéről az előrehozott kongresszus határoz majd. Az ülés
kezdetén ezenkívűl még egy személyi kérdésben foglaltak állást a
testület tagjai: Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus
megyéspüspököt megválasztották az országos tanács tagjává.
Élénk vita kerekedett a Hazafias Népfront által kijelölendő két
bizottságról. Az egyik - amely országgyűlési képviselőkből áll - a
megüresedett országgyűlési elnöki posztra tesz javaslatot, míg a
másik a Hazafias Népfrontnak az új alkotmánnyal kapcsolatos
javaslatait, véleményét összegezi, s erről állásfoglalást terjeszt
majd az országos tanács elé. A jelölő bizottságról szólva többen
felvetették: az MSZMP részéről már elhangzott ajánlás az
országgyűlés elnökére , s ezután vajon nem csupán látszat-feladat-e
a népfrontbizottságé? Volt aki úgy vélekedett, hogy tisztázatlan
mindkét bizottság jogköre.
Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára
az észrevételekre reagálva elmondta: a jelölés teljesen nyitott, így
a népfrontbizottság természetszerűleg az MSZMP-étől eltérő
javaslattal is előállhat. A Központi Bizottság egyébként is csak
ajánl, s ez nem kötelezi a jelölőbizottságot sem, s természetszerűen
a parlamentet sem - tette hozzá.
Ezt követően Huszár István a népfrontmozgalom megújulásának
lehetőségeit taglaló Mit akar a Hazafias Népfront? című
programtervezethez fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőként utalt
arra, hogy a jelenlegi politikai változás sokkal gyorsabb, mint az
akár csak néhány hónappal ezelőtt is előrelátható volt, így a
népfront múlt év végi állásfoglalásai több ponton túlhaladottak. Nem
véletlen tehát, ha a népfrontmozgalom - megélénkülő belső élete
ellenére - bizonyos tekintetben késésben van.
A főtitkár hangsúlyozta: a Hazafias Népfront olyan politikai
rendszert támogat, amelyben - többpártrendszeri alapon - valóságos
pluralizmus érvényesül. Ennek jegyében a népfrontmozgalomnak is
tükröznie kell a politikai, a társadalmi tagoltságot. E politikai
platform alapján a HNF teljes mértékben elhatárolja magát a sztálini
társadalomszervezési modelltől, annak valamennyi intézményétől.
(folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:09
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (2. rész)
|
A Hazafias Népfrontnak - folytatta a főtitkár - pártoktól
független, önálló arculattal bíró társadalmi szövetségként kell
működnie a jövőben. Mégpedig úgy, hogy alulról építkező nemzeti
szövetségként elősegítse a partnerkereső erők közötti párbeszédet és
együttműködést.
Huszár István úgy vélte, hogy e feladathoz a népfrontnak
szükséges levonnia tartalmi, szervezeti és személyi konzekvenciákat,
az országos tanácsban és az elnökségben éppúgy, mint a helyi
szervezetekben.
A jövőbeni teendőkről szólva kiemelte: legfontosabbak a
politikai reformmal összefüggő feladatok, amelyek terén a
tömegmozgalom nemcsak kezdeményező, hanem egyfajta katalizátor is
lehet. A Hazafias Népfrontnak ennek értelmében ösztönöznie kell az
egypártrendszerből a politikai pluralizmuson alapuló demokratikus
jogállamba való átmenetet. Ez azért is fontos - vélte Huszár István
- mert a politikai differenciálódás még korántsem fejeződött be, sőt
éppen most - a párttörvény elfogadását követően - új lendületet
kaphat. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:12
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (3. rész)
|
Az ülésen megalakították az országgyűlés elnökét jelölő
bizottságát, valamint a HNF OT alkotmánybizottságát.
A vitában többen is foglalkoztak a programtervezetnek azzal a
részével, amely szerint a népfront kezdeményezni kivánja - 1956
tanulságaként - hogy Magyarországon politikai tevékenységért
halálbüntetés kimondására és végrehajtására soha többé ne
kerülhessen sor. Pölöskei Ferenc például rámutatott, ez helyes
célkitűzés, de önmagában kevés, a politikai bűncselekmény egész
fogalomrendszerét kellene vizsgálat tárgyává tenni. Új Zoltán
kifejtette, szélesebb körű garanciák szükségesek, így a
jogállamiság, a bírói függetlenség és a halálbüntetés generális
eltörlése. Pálinkó János is megerősítette ezt. Nemcsak bibliai
megállapítás - mondotta - hogy ember embernek életét nem olthatja
ki, hanem a humánum alapkövetelménye is. Ezt az elvet feltétlenül
javasolja érvényesíteni az új alkotmányban. Pálinkó János egy
javaslattal is élt: a népfront kezdeményezze, hogy legnagyobb
ünnepünkön, március 15-én csak piros-fehér-zöld zászló lobogjon,
ezen a napon ne tűzzék ki a nemzetközi munkásmozgalom vörös
zászlaját. Legyen teljes így a március 15-ével kapcsolatos újabb
rendelkezések sora, erősítve a magyarság nemzeti önbecsülését,
azonosságtudatát, valamint tiszteletét 1848 hősei, eszméi iránt.
Fekete Gyula arra figyelmeztetett, hogy sokan a visszarendeződés
bázisának kívánják felhasználni a népfrontot. A programtervezet egy
megállapításával vitatkozva rámutatott: rossz a sorrend. Ő nem a
rendet, a munkát helyezné a megújulás, a boldogulás elé, mint ahogy
a programtervezetben található. Szerinte megújulás, boldogulás
nélkül nem lehet rendről és munkáról beszélni.
Kanyar József megemlítette: mostanában sok szó esik arról, hogy
a rátermettebb országgyűlési képviselőkre lenne szükség. A haladást
szolgálná - mondotta - ha 40-50 képviselő önként lemondana, belátva
oda nem való mivoltát. De erre az önvizsgálatra - figyelmeztetett -
a Hazafias Népfront Országos Tanácsa házatáján is szükség lenne.
István Lajos azt hangsúlyozta, hogy a népfront a különféle
erőket integráló társadalmi szövetség legyen.
Rámutatott, hogy még ez a többszörösen átdolgozott anyag is a
tegnaphoz igazodik. Így nem szolgálhat a megújulás vezérfonalául.
Helytelenítette a kongresszus októberi időpontját. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (4. rész)
|
A kongresszusi feladat- és ütemterv szerint júniusig tartanak a
választások, az előkészületek. Ezt követően a három hónapos szünet
feltétlenül lelassítja az addigra felpörgő ,,fordulatszámot,,. A
jelenlegi helyzetben szerinte, ha elnököt nem is választ a népfront
mozgalom, egy ügyvezető elnökségre feltétlenül szükség lenne.
Mándi Barnabás azt fejtette ki, hogy a népfrontmozgalom többet
foglalkozhatna a fiatalokkal. Az Országos Tanács fejezze ki
nemtetszését - javasolta -, hogy az idősek helyzetén segélyezéssel
kíván segíteni a kormányzat. Ez megalázó módszer. Az embereket
állampolgári jogon illesse meg az alapvető életfeltételekhez
elegendő nyugdíj.
Chikász Csaba arról szólt, hogy a fogyatékosok, krónikus
betegségben szenvedők támogatása érdekében legalább egy mondat
szerepeljen a programtervezetben. Sok, sok embertársunkról van szó,
akiknek egy sor akadályt kell leküzdeniük ahhoz, hogy egyáltalán
érvényesíthessék azokat az állampolgári jogaikat, amelyekről
mostanában olyan sok szó esik.
Huszár István zárszavában annak adott hangot: ha egy testület
nem tudomásul veszi, hanem alakítja az elképzeléseket, az csak a
mozgalom javát szolgálhatja. A javaslatokra reagálva megemlítette,
hogy ügyvezető elnökség most csak tovább bonyolítaná az irányítást.
Ha az Országos Tanács elégedetlen a mozgalom vezetésével, akkor
ennek megoldása a személyek cseréje, s nem egy újabb vezetői szint
kialakítása. A felszólalók többsége arra utalt - mondotta -, hogy a
kongresszusi felkészülés az eredeti ütemterv szerint folytatódjék. A
kongresszus júniusi megrendezését nem javasolta, hiszen addig már
nincs elég idő az igényes elemzések elkészítésére, az alapos
előkészületekre.
Az ülés végén az elnöklő Márton János szavazatképtelenséget
állapított meg, ezért a napirenden szereplő megújúlási
programtervezetről nem dönthetett a testület. Az ülésen elhangzó
vélemények figyelembe vételével, az érdemi javaslatokkal élő
felszólalók bevonásával a dokumentumot ismét átdolgozzák s a március
vége, április közepe között összehívandó OT ülés elé terjesztik.
(MTI)
1989. március 6., hétfő 20:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|