|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Operaház - brit sajtó (2.rész)
|
A The Times szerint a magyar előadás rácáfolt arra a vélekedésre, hogy a Bartók-opera inkább a fülnek, mint a szemnek való. ,,A Magyar Állami Operaház bemutatója azt bizonyította, hogy a darab nagyon is intenzíven színpadi mű. Polgár László és Komlósi Ildikó nemcsak a szöveget tolmácsolja tisztán és erőteljesen, hanem - Mikó András rendezésében - a színészi játék útján új távlatot ad a műnek. Ez a produkció a lélektani részletekre összpontosít,, - írja a The Times. A The Guardian ,,varázslatosnak,, minősíti az opera előadását, kiemelve, hogy ,,Polgár László sziklaszilárd és gyönyörű hangjával fenséges Kékszakállú, nemkülönben csodálatos Judit a színésznőnek is kitűnő Komlósi Ildikó,,. A tánckritikusok egybehangzóan felsőfokú jelzőkkel illetik a ,,Csodálatos mandarin,, új magyar színpadi változatát. ,,Seregi László koreográfiája a történet lényegét alkotó durvaságra összpontosít és ebben rejlik színpadi hatása. A valaha is látottak közül számomra ennek a zeneműnek ez az egyetlen hiteles színpadra állítása,, - írja a Financial Times. Kiemeli Forray Gábor ,,brutális nagyvárosi színpadképét,, , Pongor Ildikónak ,,a karakter mélységeit felszínre hozó lány-ábrázolását,, , Keveházi Gábor ,,mély benyomást keltő,, mandarinját. A The Times szerint ,,Seregi Lászlónak sikerült a mai közönség számára elfogadhatóvá tennie a mai ember számára sem valóságként, sem allegóriaként nem túlságosan hihető két balettet.,, Szintén kiemeli Pongor Ildikó és Keveházi Gábor erőteljes jellemábrázolását. A The Guardian ,,örömteli eseményként,, méltatja a magyar állami operaház vendégjátékát, amelynek során, mint írja ,,a magyar korona három drágakövét mutatták fel a londoni közönségnek,,. Utal a magyar vendégek hibáján kívül túlságosan hosszúra nyúlt szünetekre és hangoztatja: ,,Mindazok, akik türelmesek voltak, az est legizgalmasabb, legfelvillanyozóbb élményének jutalmában részesültek: a ,Csodálatos mandarin, olyan új színpadi változatát láthatták, amely összefüggéseibe helyezte a Bartók-partitura brutalitását, felmutatva egybehangzását a magyar vérmérséklet izzó hevével. Seregi László koreográfiája hozzásegített bennünket a mű cselekményének modern értelmezéséhez és mélyebb megértéséhez,,.+++
1989. március 1., szerda 12:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|