|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú a Munkásőrség országos parancsnokával (2. rész)
|
Ezek az állásfoglalások annál is inkább értékesek, mert - meg kell vallanunk - a mostani rendezvényeket meglehetősen feszült politikai légkörben tartották meg a munkásőrök. Személyes véleményem szerint az állománygyűlések, a munkásőr-kollektívákkal való találkozások minden parancsnok számára feltöltődést jelentenek. Mostani tapasztalataim is a személyes kontaktusok, az emberi érintkezés fontosságáról győztek meg. Mi a Munkásőrségnél éppen az ilyen emberi kapcsolatokat állítjuk a középpontba. Hagyományos értékeink közé tartozik az elvtársiasság, a szolidaritás, a bajtársiasság, az emberség. Csupa olyan érték, amely manapság kiveszőfélben van hazánkban. A szóözön közepette gyakran éppen az emberről feledkeznek meg. Ki kérdezi ma meg Magyarországon az állampolgárt: mire van szükséged? Mind hangoztatjuk a jelszavainkat, retorikával vagyunk elfoglalva, de hogy meghallgassuk a másikat, arra nem vesszük a fáradságot. A Munkásőrségben ezért igen nagy energiát fordítunk a közösségépítésre. - A májusi pártértekezlet nyomán erőteljes folyamattá vált Magyarországon a politikai intézményrendszer reformja. Hogyan fogadták a munkásőrök ezt a változást? - A Munkásőrséget nem érte ,,készületlenül,, a változás. Mi a testület megújulását állandó folyamatként fogjuk fel, amelynek egy-egy jelentősebb állomására talán a szélesebb közvélemény is felfigyelt. Arra például, hogy 1980-tól radikálisan változtattunk a korábbi titkolózáson, s a Munkásőrség társadalmi jellegének megfelelően kifelé is nyitottabbá váltunk. Ezzel együtt nőtt kritikatűrő-képességünk is. Ugyancsak jelentős állomás volt a munkásőrparancsnokok tavaly júniusban - nem sokkal a májusi pártértekezlet után - megtartott országos tanácskozása. Talán elég, ha csak a konferenciára készült jelentés beszédes címét idézem: A politika szolgálatában, a megújulás útján. Összegezve: olyan új formákat próbálunk alkalmazni tevékenységünkben, amelyekkel lépést tartunk korunk gyorsan változó társadalmi-politikai tartalmával. Természetesen ennek is - mint minden változásnak - voltak ellenzői, de az új iránt kevésbé fogékony embereket sikerült meggyőznünk itt a Munkásőrségnél. - Az intézményrendszer reformjával kapcsolatban még egy dolgot mondanék. A munkásőrök mint dolgozók becsülettel helytállnak munkahelyükön, elvégzik azt, amit rájuk bíznak. Ha azonban a dolgozó létbiztonsága kerül veszélybe, magától értetődően felteszi a kérdést: miféle modernizáció ez? Ezért én annak vagyok a híve: a változásokat úgy kell végrehajtani, hogy lehetőleg minél kisebb traumát okozzanak. (folyt.köv.)
1989. február 18., szombat 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|