|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Berecz Frigyes válasza a Mecseki Szénbányák dolgozóinak (1. rész)
|
1989. február 13., hétfő - Berecz Frigyes ipari miniszter levélben válaszolt a Mecseki Szénbányák Vállalat dolgozóinak követeléseire; nevezetesen arra, hogy a kormány korábbi, 1988. augusztusi kötelezettségvállalásai - amint azt a bányászok levelükben írták - csak részben vagy egyáltalán nem teljesültek.
A miniszter előjáróban emlékeztetett arra: a vállalatnál, a kialakult nehéz pénzügyi-gazdasági helyzet miatt 1987-ben állami szanálási eljárás kezdődött. Az ezt lezáró megállapodásban arról döntöttek, hogy 1987-1990 között összesen 1,48 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatást kap az üzem. A vállalat az idén 400 millió forint értékben élvez árkiegészítést a kokszolható szén után, jövőre ez az összeg 200 millió forintra csökken, ám arányban lesz a Dunai Vasműnek szállítandó mennyiségekkel. Tavaly 900 millió forint értékben engedett el vállalati hitelt a Budapest Bank Rt., illetve a szanáló szervezet. A szén felhasználásban alapvető változásokkal kell számolniuk a mecsekieknek, mivel a Dunai Vasmű hazai kokszolható szenet 1990 után egyáltalán nem igényel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség a mecseki energiahordozóra; a lakosság és például a pécsi hőerőmű egyaránt igényli a szenet és a belőle gyártott brikettet. A térségben folytatott bányászatra a szénbányászat egészét érintő változások is kihatnak, és ez indokolja a korábbi szanálási megállapodás módosulását, továbbá szükségessé teszi a liászprogram átértékelését. A miniszter válaszlevelében kifejti: a jövőbeni széntermelés mennyiségét a nyereséges - állami dotáció nélküli - gazdálkodás határozza meg. A mecseki elképzelések is a széntermelés csökkenésével számolnak; ezzel összhangban - a műszaki-gazdasági intézkedések nyomán - a vállalati létszám csökkentése is szükségessé válik. Ez azonban nem érinti a szakképzett bányászok körét, hiszen belőlük a föld alatti munkában jelenleg is hiány mutatkozik. A mecseki bányászok helyzetének egyértelmű rendezését és a mutatkozó létbizonytalanság megszüntetését a vállalat által készített kibontakozási programra kell alapozni, ám mindez nem zárja ki, hogy a mecseki szénbányászat jövőjét tágabb összefüggésben is vizsgálják; a Minisztertanács még az idén napirendre tűzi a kérdést. (folyt.köv.)
1989. február 13., hétfő 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Berecz Frigyes válasza a Mecseki Szénbányák dolgozóinak (2. rész)
|
A miniszter ezután a bányagépesítés fontosságáról, a kihasználatlan géppark üzembe állításáról ír, majd kitér a bányászat gazdaságosságát érintő árkérdésekre. Emlékeztet arra, hogy az idén a szenet a külpiaci árakat követő termékek közé sorolták. 1990-ben szándékoznak növelni a termelői szénárakat, figyelembe véve a mecseki szén magasabb használati értékét és hőtartalmát. Az áremelés alapvető célja - mint írja - a költségvetési támogatások csökkentése. A Minisztertanács még nem döntött az emelés mértékéről, a kereskedelmi vállalatoknál azonban nem jelentkezik többletnyereség, mivel a magasabb fogyasztói ár az ártámogatás csökkenétéséből adódik. Megemlíti a levélben, hogy az idei áremelések mértéke - amit a bányászok szintén szóvá tettek - a gazdaságban meglévő árfelhajtó tendenciákkal, a kedvezőtlen termelési szerkezet következményeivel és egy torz piaccal van összefüggésben. Az idei évre tervezett 12 százalékos árszint-emelkedést lényegében a támogatáscsökkentési lépéssorozat hozza magával, miközben a Minisztertanács törekszik az infláció továbbterjedésének megakadályozására. Berecz Frigyes a bányászok más észrevételeivel kapcsolatban utalt arra, hogy a szakma társadalmi megbecsülését Grósz Károlynak a bányásznapi ünnepségeken kifejtett gondolatai is megerősítették. Rámutat: intézkedések történtek a kifogásolt táppénzrendelet módosítására és a hűségjutalom reálértékének megőrzésére. Bejelentette a levélben, hogy a bányamentői tevékenység díjazása - műszakonként 1500 forint értékig - adómentes, költségtérítő jellegű lesz. A Pénzügyminisztérium a parlamenti vita előtt, a második negyedévben napirendre tűzi az adóelemek kérdését; ennek keretében vitatják meg a hűségjutalom, a föld alatti (leszállási), veszélyességi (liasz) pótlékok lineáris adóztatásának kérdését. A miniszter befejezésül arról ír: tudja, hogy a vállalat termelési struktúrájának módosítása nem lesz könnyű feladat; fájdalmas lépéseket kell megtenni a mecsekieknek, de ezek elkerülhetetlenül szükségesek. A kormány a gazdasági kibontakozás érdekében nem tud, és nem is akar mesterséges védőernyőt tartani a veszteséges vállalkozások fölé, ám igényli a gazdaságos bányászkodást, és garantálni fogja a működés feltételeit. (MTI)
1989. február 13., hétfő 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|