|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Autózás Magyaroszágon - A KSH felmérése (1. rész)
|
1989. február 12., vasárnap - A gépkocsipark jelenleg meghaladja az 1,7 milliót, s míg negyedszázada a személyszállítás háromnegyedrésze a tömegközlekedésre hárult, napjainkra a személygépkocsik már lényegesen nagyobb szerepet kapnak; a közlekedők több mint fele saját gépkocsiján utazik. A dinamikus fejlődés ellenére nemzetközi összehasonlításban Magyarország személygépkocsi-állománya igen szerény, Európában az ezer lakosra jutó gépkocsik számát tekintve a 27. helyen állunk. Ez derül ki abból az összeállításból, amelyet a személygépkocsi-közlekedés helyzete, ipari-kereskedelmi háttere címmel a Központi Statisztikai Hivatal készített a hazai autózással kapcsolatos szerteágazó információkat csokorba gyűjtve. A kötet ismerteti a gépkocsiellátottság, a javítás, az alkatrészellátás és az úthálózat jellemzőit. Részletesen elemzi a hazai gépkocsik futásteljesítményét, üzemeltetési körülményeit és azt is, hogy mindez mibe kerül a lakosságnak. Az összeállítás bemutatja, hogyan alakítja át a gépkocsi időbeosztásunkat, utazási szokásainkat, s számot ad a balesetek alakulásáról is.
A gépkocsik száma nagyobb annál, mint amit a kapcsolódó, elmaradott infrastruktúra kielégíteni képes. Úthálózatunk hossza 30 ezer kilométer, szerkezete, teherbíróképessége nem elégíti ki a megfelelő sebességgel és biztonsággal szervezhető áru- és személyszállítás követelményeit. Kevés az autópálya - hossza alig haladja meg a 200 kilométert - és a korszerű burkolatú, megfelelő szélességű országos közút. A személygépkocsi-állomány és az infrastruktúra közötti feszültséget tovább növeli, hogy a személygépkocsik átlagos életkora az elmúlt hét év alatt 2,5 százalékkal nőtt, s jelenleg már 9 év. A tíz évnél idősebb gépkocsik képviselik az állomány csaknem felét. Ez jelentősen megnöveli a gépkocsik javítás- és alkatrészigényét. Az alkatrészellátásra a mennyiségi és választékbeli hiányok a jellemzőek, abroncsköpenyekből és tömlőkből - amelyekből hazai termelés nincs - az elmúlt hat év alatt mintegy 9 százalékkal csökkent a forgalom, elsősorban a kínálat hiánya miatt. A javítókapacitás nem kielégítő, annak ellenére, hogy a telephelyek, illetve a magánvállalkozók száma az utóbbi években jelentős mértékben gyarapodott. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 20:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Autózás Magyaroszágon - A KSH felmérése (2. rész)
|
Jelenleg több mint 1200 állami és szövetkezeti javítóhelyen, valamint hatezer kisiparosnál vállalják a gépkocsik javítását, karbantartását. A kereslet azonban még mindig túlsúlyban van. 1981 és 87 között 70 százalékkal emelkedtek a javítószolgáltatások árai, s azóta, mint ismeretes, az ÁFA tovább növelte az árakat. A személygépkocsi-állomány gyártmányok szerinti összetétele 1980 óta lényegében nem változott. A gépkocsipark mintegy 94 százalékát a szocialista imporból származó tipusok teszik ki, a korszerű, környezetkímélő, gazdaságosan üzemelő gyártmányok részaránya elenyésző. A kínálat a korlátozott import miatt, valamint a hazai gépkocsigyártás és -összeszerelés híján lényegesen elmarad a kereslettől. Így évente 150 ezer gépkocsit adnak el az országban, s hogy mindez kevés, azt az is tükrözi, hogy a gépkocsira várakozók száma növekvő, ma már meghaladja a 300 ezret. Az idős és korszerűtlen gépkocsipark, valamint a költséges üzemeltetés - az üzemanyagárak hat év alatt kétszeresére nőttek, a 100 kilométerre jutó fenntartási költségek másfélszeresére növekedtek - azt eredményezte, hogy az éves átlagos futásteljesítmény 12 százalékkal visszaesett. Míg tíz évvel ezelőtt egy magyar autós átlagosan évi több mint 13 ezer kilométert közlekedett autójával, ma már csak 10 ezret. A közúti balesetek között szerencsére több az, amely csak könnyűsérüléssel jár; a halálos áldozatok száma az utóbbi években csökkent. A balesetek adatai idényszerű hullámzást mutatnak: júliusban-augusztusban, illetve a hétvégi és a késő délutáni csúcsokban több a baleset. Még mindig nagy számú, de csökken azoknak a baleseteknek az aránya, amelyeket a gépkocsivezetők ittas állapotban követnek el. A KSH összesítése tavalyi, sok helyütt tavalyelőtti, vagy még régebbi adatokat tartalmaz. A gépkocsiellátás, a szervízszolgáltatás és az alkatrészkínálat azonban az elmúlt időszakban nem sokat változott. Az idén némi bizakodásra adhat okot, hogy a szocialista partnerekkel aláírt áruforgalmi jegyzőkönyvek valamivel több személygépkocsi behozatalát irányozzák elő. A megállapodásokban a partnerek az eddiginél több alkatrész szállítására is vállalkoztak. A hazai forgalmazók is arra törekednek, hogy segítsenek az autósok gondjain, elsősorban azzal, hogy az alkatérszek javításához szükséges kellékeket nagyobb számban kínálják, ezeknek jórészét itthon állítják elő. (MTI)
1989. február 11., szombat 20:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|