|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly Svájcban - találkozók, előadás (2. rész)
|
Véleménye szerint ezekről az adatokról most nem kell vitát nyitni, hanem építő szellemben tárgyalni kell a földrész biztonsági és leszerelési kérdéseiről. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az európai együttműködésen belül külön is fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását. A világgazdasági fórum esti plenáris ülésén, amelyet ,,Európa és a geopolitikai fejlődés az 1990-es években,, címmel tartottak, először Genscher nyugatnémet külügyminiszter mondta el referátumát. Visszapillantott az utóbbi néhány év nemzetközi, főleg európai fejleményeire, kedvező változásaira, méltatva Gorbacsov politikáját, a szovjet-amerikai rakétamegállapodást - a két nagyhatalom első igazi leszerelési egyezményét - és a helsinki folyamat eredményeit. Mint mondotta, ezekben az években fordult a történelem kereke, a konfrontáció helyét kezdi átvenni a kooperáció. Az emberiség most egyre inkább követeli a leszerelést, hogy jobban meg tudjon birkózni olyan előtérbe kerülő újabb egyetemes gondokkal, mint az észak-dél konfliktus, az eladósodás problémája, a kábítószer-fogyasztás vagy az AIDS - mondotta. Európa sorsát illetően döntő jelentőségűnek minősítette a nyugat-európai integráció fejlődését. Óvott azonban attól, hogy ez együtt járjon Nyugat-Európának a világ többi részétől való elzárkózásával, s hogy az európai közösség gazdaságilag vagy más téren európai erődítmény akarjon lenni a külvilággal szemben. Szorgalmazta a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborúskodás elkerülését, az olyan transz-atlanti kapcsolatokat, amelyek az értékek és érdekek közösségén alapulnak. Hangsúlyozta, Európának a nyitottságot kell képviselnie, és a világhelyzetben a stabilitás tényezőjévé kell válnia. (folyt.)
1989. január 29., vasárnap 20:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|