 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (32. rész)
|
Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési
képviselőt a Parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy
ellene büntető eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve,
illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni - nem lehet. Éles vita
alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű
munkaidőkedvezény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti
javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást.
Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra
vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. Számos képviselő
elégtelennek tartotta azt a megfogalmazást, miszerint az
Országgyűlés elnöke pusztán tájékoztatja a képviselőket a Parlament
várható éves programjáról, s azt kérték, hogy valamilyen kötelező
érvényű megfogalmazás kerüljön a tervezetbe. A bizottság véleménye
szerint elegendő a tervezetben szereplő kötelezettség, hiszen az
Országgyűlésnek az időközben felmerülő problémákra is reagálnia
kell, emellett a képviselőknek joguk van ez ügyben is kéréssel,
javaslatokkal fordulni a Ház elnökéhez.
A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát,
miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is
legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot
megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné
Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita
közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal
reagálhassanak. Kovács Mátyás nem értette, miért kell a különbséget
tenni aközött, hogy kötelező elrendelni név szerinti szavazást ötven
képviselő írásbeli javaslatára, illetve az Országgyűlés bármely
képviselő felvetése nyomán, vita nélkül határozhat a név szerinti
szavazás elrendeléséről. A bizottság álláspontja szerint itt két
különböző dologról van szó, hiszen az egyik esetben kötelező
elrendelni, tehát a kisebbségi vélemény védelméről van szó, a másik
esetben pedig egyszerűen egy képviselői indítványról kell döntenie a
Háznak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát
sem, hogy az Alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti
szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás két
változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett
,,A,, változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban
nyilatkozniuk kell, mire voksolnak.
Felmerült a szakértők meghívásának kérdése is. A bizottság úgy
foglalt állást, hogy tartsák meg az eredeti szövegtervezetet.
Ugyanakkor az Országgyűlés vezetőinek figyelmébe ajánlották,
fordítsanak fokozott figyelmet e problémák kezelésére. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|