|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (27. rész)
|
Ugyancsak elengedhetetlennek minősítette Vass Józsefné azt, hogy a képviselői munka ellátásához szükséges szakértői és egyéb feltételek - így például tájékozódási, konzultálási lehetőségek - ügyében alkossanak külön szabályzatot az Országgyűlés tisztségviselői. Ez a belső működési rendre vonatkozó szabályzat pótolhatná azt, hogy ezek a kérdések - mint arra Korom Mihály utalt - az Országgyűlés ügyrendjében nem kaptak helyet. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda ---------- korrektor-főrevizora három javaslatot terjesztett elő felszólalásában. Kiemelte: fontosnak tartotta volna a bizalmatlansági indítvány megfogalmazását, és megelégedéssel vette tudomásul, hogy ez március 31-ig meg történik. Ez segíteni fogja a jövőben a Parlamentben folyó érdemi munkát. Több képviselői javaslat megvitatását - amellyel egyébként Filló Pál is egyetértett - elhalasztották, mint például a Minisztertanács elnökének a kormányalakításhoz való jogát. Az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti - nem tartotta indokoltnak. Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslata alapján választja meg az állandó bizottságokat, az Alkotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Filló Pál azt ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket, majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan, titkos szavazással tehessék meg. A bizottságok tárgyalásaikhoz szakértőket hívhatnak meg az ügyrendi előterjesztés szerint. A képviselő úgy fogalmazott, hogy állandó és ideiglenes szakértői csoportok létrehozására tehessenek a képviselők is javaslatot, és arról a bizottság döntsön. Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségviselők visszahívása is - megválasztásukhoz hasonlóan csak titkosan történhessen meg - mutatott rá a képviselő. Végül utalt arra a tényre, hogy a Parlamentet a képviselők nem tekinthetik valóban sajátuknak, hiszen az itt működő miniszterelnöki vagy elnöki tanácsi hivataloknak még a környékére sem mehetnek oda. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 16:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|