 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (15. rész)
|
Ugyanakkor e módosítás ellen számos észrevétel hangzott el. A
képviselők egyébként a név szerinti szavazás úgynevezett ,,A,,
változatát támogatja, amely szerint a törvényhozónak nyilatkozni
kell állásfoglalásáról, s nem pusztán aláírásával szavaz.
Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése,
amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért
egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s
csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt
változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási
rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról
döntött.
Több javaslat hangzott el arra, hogy a Parlament ne kösse meg a
kezét olyan megszorítással, hogy kétfordulós tárgyalásra csak a
hosszú-, illetőleg középtávú tervek, valamint a jelentősebb
koncepciók esetében kerülhet sor. A bizottság egyetért az erre
vonatkozó javaslatokkal azzal, hogy a kétfordulós tárgyalás témáiban
az Országgyűlés döntsön, figyelemmel a kormány középtávú
kodifikációs programjában javasolt törvényalkotásokra is.
A bizottság ugyancsak javasolja annak a szabálynak a
megváltoztatását, miszerint a törvényjavaslatok általános és
részletes vitáját együttesen kell lefolytatni. Az Országgyűlés
döntsön abban, hogy a vitát külön-külön, tehát a törvényjavaslat
egészéről és utána az egyes részletekről milyen módon folytatja le.
A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a
szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a
,,látható,,, vagy ,,nyilvánvaló,, többség kifejezést, tehát azt,
hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó
szavazatokat számolják össze. A szavazatszámláló gép alkalmazásával
egyszerűbbé válik majd a procedúra, addig azonban meg kell szervezni
a szavazatok pontos összeszámlálásának rendszerét. Tudni kell - már
csak a történelem számára is -, hogy az adott ügyben hányan
szavaztak, és a szavazatok aránya miként oszlik meg.
A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői
tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások -
frakciók - alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során
általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Volt azonban, aki
azt ajánlotta, hogy nevezzék meg e csoportokat, tehát mondják ki
konkrétan, hogy a kommunista frakción kívül milyen más csoportok
alakítását tegye lehetővé a Házszabály. Ezzel kapcsolatban egyébként
dr. Korom Mihály megjegyezte, hogy nem az ügyrend rendelkezik ma sem a
kommunista frakcióról, hanem az MSZMP szervezeti szabályzata.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|