 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (14. rész)
|
Ezt az indítványt a bizottság nem fogadta el, mert véleménye szerint
ilyen előírás mechanikus és formális lenne. Ilyen beszámolónak ugyan
nincs akadálya, de helytelen lenne azt kötelezővé tenni. Egyébként e
bizottság súlyát növeli az a javaslat, hogy a mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyekben a Házszabály kizárja az Elnöki Tanács
helyettesítő jogkörének gyakorlását, tehát minden ügyben a plénumnak
kell döntenie.
Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a
név szerinti szavazás, a szavazatok összeszámlálása, a
határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok
szavazásra bocsátásának témakörében. Ehhez nyilvánvalóan
hozzájárultak a közelmúltban lezajlott parlamenti események is. A
testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell
erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli
esetben tarthat az Országgyűlés. Ezzel megszigorodna az a jelenleg
érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt
ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a
rendkívüli eset indoklásával kérheti a zárt ülést. A jelenlegi
ügyrend azt írja elő, hogy zárt ülést kell tartani, ha azt az Elnöki
Tanács, vagy a Minisztertanács indítványozza. A bizottság javaslata
szerint ilyen indítvány a jövőben csak az államtitok védelme
érdekében lesz lehetséges.
Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását.
Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli
indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csak
ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat
nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést
elrendelni akárhányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása
nyilvános ülésen történik.
Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi
szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha
azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell
rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők
egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven
képviselő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás
elrendeléséhez. Ennek a létszámnak a felemelésére azért lenne
szükség, mert az új Házszabály nem állapítaná meg a bizottság
létszámának felső határát, így nem lenne kívánatos, hogy adott
esetben egy-egy bizottság is kikényszeríthesse a név szerinti
szavazást. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|