 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a
Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a
működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság
helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el.
Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása,
amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a
fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg
javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két
törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal
egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és
a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a
képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják,
hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen
minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a
pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a
jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt
álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi
tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban
az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -,
amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták
megregulázni a civil társadalom szerveződéseit.
A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető
Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két
évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet
olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba
vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért
szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása
vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi
személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog
egyébként is szankcionálja.
Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog
gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog
gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való
felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának
védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben
semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|