 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a
---------------------
hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal:
következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden
megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési
törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis
elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták,
hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott,
hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a
gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem
korlátozhat vagy szűkíthet.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat
követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van
az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai
összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még
felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok
alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte,
ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna
irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a
politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére,
gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön
törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását
s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható
megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások
jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott
gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási
szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|