 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (10. rész)
|
A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a
képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslatot együttesen tárgyalják, de külön-külön hoznak
határozatot a törvénytervezetekről.
Elsőként Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront
-------------
Országos Tanácsának főtitkára kért szót. Elmondotta, hogy a két
törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadalmi vitáján
körülbelül ötvenezren vettek részt, nyilvánítottak véleményt. Az
állampolgárok több mint 1200 gyűlésen fejtették ki álláspontjukat.
Állást foglaltak a gyülekezési és egyesülési jog alapvető
kérdéseiben a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a
nemzetiségi szövetségek. Az újonnan létrejött társadalmi
szerveződések többsége is elküldte észrevételeit. Huszár István a
következőkben a vita tapasztalatait összegezte. Mint mondotta, a
törvényalkotás joga és kötelezettsége a Parlamenté, de megnyugató,
ha a javaslatok mögött megtalálható a társadalom széles rétegének
egyetértő véleménye. A benyújtott törvényjavaslatot érdemes
összevetni azzal a törvénytervezettel, amelyet előzetesen vitára
bocsátottak. A változatok között - a most tárgyalt javaslatok
előnyére - alapvető pontokon jelentősek az eltérések. Ezek a
változások messzemenően hasznosították a társadalmi vita
tanulságait.
A törvénytervezetek társadalmi vitái során szóba kerültek a
társadalmi, a politikai élet legidőszerűbb kérdései. Ez jele annak,
hogy a társadalom politizálódik, nő az érdeklődés a köz, a nemzet
ügyei iránt. Lemérhető az is, hogy a magyar társadalom tovább
differenciálódik, s az eltérések a nézetekben, a véleményekben a
korábbinál világosabban kifejezésre jutnak. A vitákban, a politikai
folyamatokban olykor a radikalizálás jelei is felismerhetők.
Összességében elmondható: ma már nem csupán tétje, értelme is van a
szavaknak, ezt a benyújtott törvénytervezet igazolja.
A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok
illeszkednek a politikai rendszer reformjának folyamatába. A két
törvénytervezet elfogadása azonban csupán az első lépésnek
számíthat, amely már jelezheti a követendő, helyes irányt.
Ugyanakkor tény, hogy ez önmagában nem nyújt garanciát a biztos - és
szükséges ütemű - haladáshoz. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|