 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (6. rész)
|
Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a jogi, igazgatási és
--------------
igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár
Kálmán expozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén szereplő
törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki
álláspontját, s egységes véleményként fogalmazódott meg, hogy e
jogszabálygyűjtemények a jogállamiság felé vezető út fontos
állomásait jelzik.
A vitákban ismételten kiemelték az új Alkotmány mielőbbi
kimunkálásának szükségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény
elkészülésével egy időben szülessék meg az alkotmánybíróságról szóló
törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség
elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. A
konkrét ügyekben a törvénynek alárendelt bíróságok hivatottak
dönteni, azokkal nem az Országgyűlésnek kell foglalkoznia - szögezte
le Bölcsey György. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) képviselő
írásban tett javaslatot a bizottságnak a miniszterek és
államtitkárok felelősségének az Alkotmányban is rögzített
meghatározására. A javaslatot azonban a bizottság egyelőre nem
támogatja, e kérdésekre az új Alkotmány kidolgozásakor térnek
vissza. Egyelőre ,,elnapolták,, Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.)
indítványát a bizalmatlansági, illetve bizalmi kérdések
szabályozásáról. Ennek az intézménynek a bevezetéséhez számos
jogszabály módosítása szükséges; a testület állásfoglalása alapján a
kormánynak 1989. március 31-éig kell kidolgoznia az ezzel
kapcsolatos tennivalókat; a tervezetet az Országgyűlés elé
terjesztik. Az Alkotmány-módosítás tervezetét a jogi bizottság - a
módosító indítványokkal - egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|