|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatja munkáját az Országgyűlés (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor összeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját.
A törvényhozó testület tanácskozásának napirendjén az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására vonatkozó tervezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott interpellációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti határátkelőn kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok évközbeni áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a tápforgalmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak napirendjén szerepelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az igazságügyminiszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin emlékét megőrökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíjtörvény előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a Mino Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában. Az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjeszti a Parlament elé. Az Alkotmány módosításával foglalkozó törvénytervezet indoklása leszögezi: a politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához az új Alkomtány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely időközben is szükségessé teszi az Alkotmány módosítását. A javaslat ennek megfelelően az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált módosításokat, valamint az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvény szintű szabályozásához, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükségees módosításokat tartalmazza. A gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően a javaslat lehetőséget ad arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatja munkáját az Országgyűlés (2. rész)
|
Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint a Magyar Népköztársaság Alkotmányával összhangban határozza meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, illetve azokat a törvényes garanciákat, amelyek lehetővé teszik e szabadságjog zavartalan gyakorlását. Az egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során felmerült az a kérdés, hogy miért külön törvény állapítja majd meg a politikai párt létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabályokat. Ennek magyarázatául még a decemberi ülésszak előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a politikai pártok működésének csak az új Alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysége vagy sem. A megújuló házszabályok élénk vitát váltottak ki az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz. Az ügyrendmódosítást előkészítő parlamenti bizottság 51 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők módosítások tucatjait fűzték. Számos képviselő olyan indítványt terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magas szintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. Ezeket a javaslatokat egyelőre félretették. Ilyen ideiglenesen elnapolt felvetés volt az is például, hogy határozottan szögezzék le az ügyrendben: a kormány tagjainak kiválasztása a miniszterelnök szuverén joga, és az Országgyűlés e döntést csak tudomásul veszi. (MTI)
1989. január 9., hétfő 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|