![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Völgyes Ivánnal
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. február 6. (SZER, Magyar Híradó) - Az MSZMP KB pénteki - sorsdöntőnek ígérkező - ülése előtt zajlik a harc, a szópárbaj a kulisszák előtt és mögött. Ma például a Budapesti Pártbizottság zárt ajtók mögött foglalt állást a népfelkelés kontra ellenforradalom vitában. Viszont hozzánk hasonlóan, velünk egy időben az Élet és Irodalom is felvetette a kérdést, hogy miért hallgat a koronatanú: Kádár. A Népszabadság pedig a díszelnökség segítségére sietett, és megdorgálta az És-cikk szerzőjét. Ez is jelzi, élesedik a küzdelem a hatalomért. Völgyes Iván nebraskai egyetem politológia-professzora most járt Magyarországon. Tapasztalatairól Vadász János kérdezte: - Maga Grósz Károly jelezte, hogy a hatalmi harc jegyében tart pénteken ülést a párt Központi Bizottsága. A pártfőtitkár Svájcból hazatérőben nemcsak helytelenítette Pozsgaynak a rádióban tett kijelentését, miszerint: népfelkelés volt, ami 1956-ban történt, hanem - mondhatni: egy lélegzetre - a pártvezetés belső politikai ellentéteire is hivatkozott, sürgetvén, hogy a Központi Bizottság, ha szükségesnek ítéli - próbálkozzék új vezetéssel, új Központi Bizottsággal, netán új pártfőtitkárral. És nyomban ezt követte a bejelentés, hogy összehívják a Központi Bizottság ülését, idő előtt. A Magyarországon szerzett benyomásaid, értesüléseid alapján mit vársz ettől az üléstől? Azt, hogy kenyértörésre viszik a dolgot, vagy pedig elkenik? - Tulajdonképpen Magyarország belpolitikájának legfontosabb tényezője az, hogy melyik irányba próbálja a legfelső vezetőség a politika jövőjét vinni. Jelenleg nincs megegyezés, a legfelső vezetőségben nagyon sok kérdésben - személyi kérdésekben is - de azt hiszem nem személyi kérdésekről, hanem irányzatról van szó. A legfelső vezetés az egyik oldalról - szélsőbalról - nagyon erős nyomást alatt van, a "szoc.hazások" egyre-másra teszik le tagkönyveket. Ugyanakkor a párt rohamosan veszít soraiból. Például január első hónapjában körülbelül 20 ezer tag adta vissza csupán Budapesten a tagkönyvét. Szóval itt tulajdonképpen a párt veszít rohamosan az alapbázisból. Ennek következtében a Központi Bizottságon belül - amely tulajdonképpen egy még korábbi konstelláció alapján, a pártértekezlet alapján jött létre - itt el kell dönteni, hogy ez a pártvezetőség képes-e a pártot vezetni, nemhogy az államot! Egy ilyen állandó harcban lehetségesnek tartom, hogy kenyértörésre való törekvés nélkül is a párt három szárnyra szakad. Az egyik része egy baloldali kommunista párt, egy reformkommunista párt - a középső része - és mondjuk egy erősen szociáldemokrata frakció. Ma Magyarországon Pozsgay Imre a legnépszerűbb politikus. Grósz Károly és Németh Miklós, akik centrikusak ugyan ebben a kérdésben, - az ő helyzetük annyiból nehezebb, hogy tulajdonképpen társadalmi bázisuk nincsen. Ugyanakkor viszont Pozsgay Imre helyzete az nem szándékosan az, amely. Hiszen végeredményben ami történt - ő nem így próbálta és képzelte el eredetileg. - Az MSZMP ma már - tudjuk, nem az egyetlen politikai erő Magyarországon. Nem az egyetlen bolygó, amely kering a politikai pályán az országban. A társadalom politikai önszerveződése, az úgynevezett alternatív szervezetek, mozgalmak megléte, működése, az ezt kísérő növekvő nyilvánosság - mindez további politikai erő. S most mindez, megítélése szerint hogyan befolyásolhatja ennek az ülésnek a kimenetelét? - Olyan jelenségek például, mint a Szabad Demokraták Szövetségének a távirata, amelyben kifejezik Pozsgay Imre álláspontjához való közeljutásukat - általában nagy néptömegben azt a rokonszenvet, amely tulajdonképpen Pozsgay Imre és végeredményben a bizottságnak a véleményéhez közel van - mindezek egy társadalmi nyomást és a társadalmi nyomásnak egy-egy formáit gyakorolják a vezetőségre is. - Köszönöm szépen +++
1989. február 6., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|