|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz és Ceausescu kapcsolata
|
(Kasza László) München, 1989. január 25. (SZER, Magyar Híradó) - Az Agerpress nevű román hírügynökség egy hétfői jelentése azt a látszatot keltette, mintha egy rendkívül szívélyes üzenetváltásra került volna sor Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Nicolae Ceausescu román államelnök, pártfőtitkár között. Ennek során - így az Agerpress - Grósz Károly jó egészséget és a párt élén sok sikert kívánt Ceausescunak. A hírt ebben a formában cáfolta Kimmel Emil, az MSZMP Központi Bizottsága irodájának helyettes vezetője. Helyreigazítását a hivatalos magyar hírközlő szervek kommentár nélkül közölték. Most telefonon kérdezem Kimmel Emiltől: véleménye szerint mire vezethető vissza ez a romániai - hogy úgy mondjam - tévedés? - Én a nagyon pontos tényeket szeretem. Eddigi munkámban is igyekeztem mindig szem előtt tartani. Ezért ezzel a kérdéssel kapcsolatban is egy nagyon pontos tényt, helyzetet tártam a sajtó képviselői elé. Ezért voltam kénytelen visszatérni a múlt hét vége belpolitikai, illetve részben külpolitikai eseményeihez, nevezetesen, hogy a hét végén zajlott Budapesten a szocialista országok szakszervezeti vezetőinek konferenciája. E konferencián nyolc szakszervezeti vezető vett részt. Ezen vezetők számára rendezett a SZOT egy vacsorát, amelyre meghívták Grósz elvtársat is. Grósz elvtárs ezen a vacsorán mondott pohárköszöntőt, és e pohárköszöntő keretében arra kérte a nyolc szakszervezeti vezetőt, hogy adják át üdvözletét "pártbeli főnökeiknek", tehát főtitkáraiknak. Ennyit a tényekről. - Tény viszont az is, hogy a román hírügynökség ebből a mindenkinek szóló udvarias gesztusból olyan hírt komponált, amely arra enged következtetni, hogy rendkívül szívélyes hangulat uralkodik Ceausescu és Grósz Károly között. Hogyan értékeli ön ezt, hogy egy testvérpárt sajtója, hivatalos hírügynöksége a valóságnak meg nem felelő képet fest a két párt vezetőinek viszonyáról? - Mint volt újságíró kolléga, úgy tudom minősíteni, hogy nem minősíthető. Nem tudom minősíteni a tények ilyen béli csoportosítását. Egy üdvözletből természetesen mindenki azt érti ki, amit ő akar. - Hasonlítható az ön véleménye szerint ez a - hogy óvatosan fejezzem ki én is magam - félremagyarázás a román hírügynökség részéről ahhoz a definitív hírhamisításhoz, amelynek körülbelül egy évvel ezelőtt voltunk tanúi, amikor is a román hírközlő szervek az angol királynő egy nem létező táviratát idézték, ugyancsak Ceausescu államelnökhöz. - Nem akarok most belemenni ilyen bonyolult nemzetközi összefüggésekbe ezzel kapcsolatban. Maradjunk csak szigorúan a tények pontos ismertetésénél, amelyről a magyar sajtó hírt is adott, hiszen valamennyi hét végi lap beszámolt, hogy Grósz elvtárs találkozott szakszervezeti vezetőkkel. Ez megjelent a magyar sajtóban. - Feltételezések jelentek meg időközben Nyugaton arról, hogy ezzel a valóságnak meg nem felelő közléssel a román vezetésnek az volt a célja: egyrészt rossz fényben tüntesse fel Grósz Károlyt a magyar társadalom előtt, hogy lám, ezt az embert üdvözli; másrészt, hogy jó színben tüntesse fel Ceausescu államelnököt a román társadalom előtt, hogy lám, még a magyar főtitkár is gratulált neki. - Nem tudom, kinek mi volt a célja ezzel a hírismertetéssel. Én egyet tudok, mi egyet tudunk: Grósz elvtársnak nagyon pontos, világos céljai vannak a párt programja által is meghatározottan, amely aztán a magyar és a nemzetközi közvélemény előtt elég alaposan ismert. - Köszönöm a beszélgetést. +++
1989. január 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|