|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Műsorszóró Vállalat privatizációjának feltételei
|
1990. szeptember 21., péntek - A Magyar Műsorszóró Vállalat
privatizációjának megkezdése legkorábban csak a jövő év első
negyedévének végére várható - hangzott el pénteken azon a
sajtótájékoztatón, melyen Bartha József vezérigazgató, a vállalat
terveiről és jövőbeni privatizálásának feltételeiről tájékoztatta a
sajtó képviselőit.
A nyilvános pályázat eredményeként ez év augusztus 1-jén kinevezett vezérigazgató röviden emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a Magyar Műsorszóró Vállalatot 1990. január 1-jei hatállyal alapította meg a közlekedési és hírközlési tárca. Ez az esemény a Magyar Posta átszervezéséhez kapcsolódott, amikor is különvált egymástól a klasszikus postaszolgálat, a telefonszolgáltatás és a műsorszórás. Az alapító szerv azonban az alapításkor azt a szándékát is kifejezte, hogy a vállalat 1990. július elsejével alakuljon részvénytársasággá. A jelenleg is érvényben lévő jogi és gazdálkodási környezet azonban ezt a mai napig nem tette lehetővé. A vállalat szakemberei ennek ellenére folyamatosan dolgoznak annak a feltételrendszernek a megteremtésén, amely a privatizálás alapját jelentheti majd. Ez azonban nem megy könnyen, hiszen vannak megkerülhetetlen jogi akadályok is, mint például a Postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény, amely szerint a műsorszórás állami feladat, amit a Posta kizárólagos joggal lát el. Ugyancsak ilyen akadály a frekvencia és a tájékoztatási törvény hiánya is, mert az érvényben lévő frekvenciamoratórium a frekvenciatörvény nélkül nem oldható fel, a műsorok közszolgáltatói és kereskedelmi jellegének szétválasztásához pedig nélkülözhetetlen a tájékoztatási törvény. A privatizáció pedig csak e törvények megalkotása után kezdődhet el, sőt akkor is csak fokozatosan, több lépcsőben valósítható meg. A jelenlegi elképzelések szerint első lépésként a vállalat átalakulna egyszemélyes részvénytársasággá, melyben az újjáértékelt vagyon képezné az állami tulajdoni hányadot. Ezt követhetné az alaptőke emelése, ami a hiányzó fejlesztési források biztosításához szükséges. A költségvetési támogatás jelentős részét ugyanis a kormány meg kívánja szüntetni.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az állami tulajdon többségi arányának megtartása a privatizáció során sem lehet kétséges, tehát a külföldi, illetve magántőke arányát valamilyen formában korlátozni kell. Ennek részleteiről azonban majd a remélhetőleg rövid idő múlva már megváltozott feltételek és elfogadott törvények ismeretében lesz érdemes gondolkodni. (MTI)
1990. szeptember 21., péntek 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|