 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (9. rész)
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapján utolsóként meghallgatta a
nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait
vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi
eredményekről. A testület álláspontját Debreczeni József (MDF) elnök
ismertette. Mint emlékezetes, a bizottság felállításáról a
törvényhozás egy május végén kelt határozata intézkedett. Feladatául
szabta, hogy értékelje a privatizációs folyamatok jogszerűségét,
gazdasági kihatásait, s feltárja az esetleges visszaéléseket,
illetőleg a kialakuló monopolhelyzeteket.
A most előterjesztett ,,közbülső,, jelentés megállapítja: a
magyar sajtóban rendkívül súlyos jogi, politikai, gazdasági,
technikai, szakmai és etikai válság jelei tapasztalhatóak. Mindezek
oka a korábbi állampárti sajtóstruktúra szétesésében keresendő. Az
állampárti diktatúra sajtója a politikai szócső szerepét töltötte
be. Az ilyenfajta sajtó természetesen csak egy roppant bürokratikus,
apparátus jellegű szerkezetben működhetett. Ezek a viszonyok azonban
szétzilálódtak a politikai rendszerváltás folyamatában, ami a
válságtünetekhez vezetett. A gazdasági válság lényege, hogy a sajtó
területére is betörő piaci viszonyok egy piaci működésre merőben
alkalmatlan struktúrával, elavult, korszerűtlen technikával és
jórészt ugyancsak alkalmatlan és felkészületlen emberekkel
találkoztak. A jogi válságot az okozza, hogy a piaci viszonyok
közötti működésben valóságos törvényen kívüli állapot jött létre. A
szakmai-politikai-etikai válság a pártsajtó szétesése nyomán alakult
ki, aminek következtében a kiadók és a szerkesztők
erkölcsi-politikai identitás- és egyensúlyzavarba kerültek. A
bizottság következtetése: a privatizáció és az azzal együttjáró
külföldi tőkebefektetés létkérdés a magyar sajtó számára, azonban el
kell kerülni bármiféle monopolhelyzet kialakulását. Ennek érdekében
a testület azt javasolja, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a
kormányzat kontrollálja a sajtó privatizációs folyamatait.
Ez utóbbi konklúzió vitát váltott ki a Parlament ülésén. Molnár
Péter (Fidesz) arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a többségi
véleménnyel szemben - amelyet a bizottság tíz tagja közül az MDF és
a KDNP összesen öt tagja szavazott meg - markánsan megfogalmazódott
egy kisebbségi vélemény is, amelyet három párthoz tartozó bizottsági
tagok jegyeztek. (Ez utóbbi összetétel Molnár Péter szerint már
önmagában is elgondolkodtató tény, és arra utal, hogy a bizottságban
résztvevők körét újra kellene szabályozni.) A kormánypárti
végkövetkeztetéssel szemben a kisebbség úgy véli, hogy a kormány
közvetlen felügyelete a sajtó privatizációs ügyei felett
hihetetlenül nagy hiba lenne. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|