|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás és címer - Izvesztyija
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. július 8. vasárnap (MTI-tud) - A magyar
parlament rendkívüli ülésszakának döntéseiről számolt be szombat esti
számában az Izvesztyija. A lap budapesti tudósítója a népszavazás és a
címer ügyében hozott döntésekről írt.
A népszavazásról szóló vitából kiemeli, hogy a referendumot ellenző MDF és SZDSZ milyen érveket sorakoztatott fel. Megemlíti egyfelől, hogy az aláírásgyűjtést szervező Király Zoltánnak személyes érdekeltséget róttak föl, másfelől azt, hogy hivatkoztak a népszavazás megtartásának nagy költségeire. - Érdekes - jegyzi meg a tudósító -, tavaly, amikor a népszavazást az SZDSZ kezdeményezésére tartották meg, nem volt vita tárgya az ügy pénzügyi oldala, noha a gazdasági helyzet akkor sem volt jobb a mainál.
Az időpont kérdéséről szólva megemlíti a beszámoló az MSZP-nek azt a javaslatát, hogy a népszavazást a helyhatósági választásokkal egyidejűleg tartsák meg, elkerülendő a nagy pluszköltségeket. Ezt az MDF és az SZDSZ elutasította, írja Fjodor Lukjanov és hozzáfűzi: - Elfeledkezve a tetemes költségekről, a szabaddemokraták azt javasolták, hogy külön tartsák meg a népszavazást - júliusban.
Áttérve a címer ügyére, elsőként arról ír a beszámoló, hogy erről is annak idején még népszavazás megtartását tervezték, de végül a parlament úgy ítélte meg, hogy dönthet róla saját berkeiben is. Lukjanov ezután néhány mondatban bemutatja a három lehetséges címerváltozatot. Az Izvesztyija tudósítása a következő szavakkal ér véget: - Előzetes számítások szerint a címer megváltoztatása 6-8 milliárd forintba kerül. A deficitet már így is sok milliárdban számoló költségvetésre nehezedő teher nem tréfadolog. +++
1990. július 8., vasárnap 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|