|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar belpolitika
|
--------------------
Washington, 1990. június 25. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Szénási Sándor a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetről ad - az ő különleges perspektívájából - áttekintést:
- Szüksége van-e egy De Gaulle-ra Magyarországnak? - A kérdés alig tréfa, ha többen is felteszik, márpedig a hétvégén két lapban is megjelentek olyan cikkek, amelyek a korábbi figyelmeztetésekkel szemben, amelyek az erőszaktól óvtak, most az erő alkalmazását kívánják a magyar politikai és közéletben.
A Magyar Hírlapban egy újságírónő úgy véli, ebben az országban most olyan helyzet van, mint 1958-ban Franciaországban, ahol az időhúzó, torzsalkodó parlamenti játszadozás tragédiába vitte volna az országot, ha nincsen a "hosszú Charles", vagyis De Gaulle.
Csurka István hetilapjában, a Magyar Fórumban azt írja: "A magyar parlament döntésképtelen, lám még a címer ügyében sem tudott megegyezni, míg az országban káosz van, fenekedés, voltaképpen csendes ellenforradalom." Hogy kik vívják ezt az ellenforradalmat? A szerző szerint részben a régi rend emberei, akik ma is kezükben tartják a gazdaságot és a vidéki hatalmi posztokat. Ám részben alig félreérthető célzások hangzanak el az ellenzék címére is, amely az előbbi állítás szerint "felelőtlenül ráhagyja a kormányra, hogy az kolduljon helyette a világban hiteleket, hagyja, hogy a vezető erők önbizalmukat veszítsék, vergődjenek" satöbbi.
Csurka is úgy véli, az alakuló demokráciának nem ártana, ha némi tettlegességgel csinálna nagyobb helyet magának. Majd cikkét így fejezi be: "Meglehet, ki kell menni az utcára. Igen, koronás zászlók alatt, vagy lyukasak rúdjával a kézben." Mármost a lyukas zászló ugye ötvenhat forradalmát jelképezi, a rúd pedig a szerző szerint a valamilyen mértékben elkerülhetetlen erőszakot. (folyt.)
1990. június 25., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|