|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (12. rész)
|
A független képviselők csoportjának álláspontját megbízott előadóként Czoma László foglalta össze. Abból kiindulva, hogy a lehető legkisebbre kell szorítani az alkotmánymódosítások körét, rámutatott: csak azokat a legszükségesebb módosításokat kell végrehajtani, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ország kormányozható legyen az új alkotmány megalkotásáig.
Czoma László - a Fidesz frakció képviselőihez hasonlóan - megengedhetetlennek tartotta, hogy számos fontos törvény elfogadásához elegendő legyen az egyszerű többség. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: a tervezett alkotmánymódosítás több helyütt is valósággal semmibe veszi a népképviseletet. Hozzátette: a Parlament nem adhat az előterjesztésben felvázolt mértékű kormányzási szabadságot a koalíciós kabinetnek. Kifejtette azt is, hogy parlamenti csoportjuk véleménye szerint a köztársaság első elnökét mindenképpen közvetlenül a népnek kell megválasztania.
E mellett érvelt az MDF frakciójából csak nemrégiben távozott Király Zoltán is, hangsúlyozva, hogy a monarchiákat leszámítva Európa-szerte többnyire közvetlenül a nép választja meg a köztársasági elnököt. Úgy vélte, hogy az alkotmánymódosításban felvázolt elnökválasztási szisztéma kifejezetten pártpolitikai érdekeket szolgál. Az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodásra utalva abbéli félelmét is megfogalmazta, hogy a kulisszák mögötti pártvezéri alkudozás megbonthatja a demokratikus hatalmi egyensúlyt, s háttérbe szoríthatja a Parlament szerepét.
Végezetül Király Zoltán felvetette, hogy parlamenti képviselőkből és külső alkotmányjogászokból hívjanak életre egy testületet, amelynek feladata lenne az új alkotmány tervezetének kidolgozása. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|