|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A trianoni békeszerződés évfórdulója
|
-------------------------------------
London, 1990. június 4. (BBC, Panoráma) - Ma van az I. világháborút lezáró trinanoni békeszerződés aláírásának évfordulója. Budapesti különtudósítónk, Farkas Csilla ebből az alkalomból Magyar Bálintot, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselőjét kérte a mikrofon elé. Farkas Csilla először is azt kérdezte Magyar Bálinttól, hogy miért kell 1990-ben a békeszerződésről beszélnünk?
- Számomra Trinanon egy igazságtalan háború igazságtalan befejezése, igazságtalan békéje, egy olyan béke, amely megoldatlan problémákat hagyott Kelet-Európában, és ezek a problémák mindmáig akuttak. Ezek a problémák viszont nemcsak ebből a békeszerződésből fakadnak, hanem abból is, hogy - néhány kivételtől eltekintve, illetve néhány rövid periódust nem számítva - antidemokratikus totalitáriánus rendszerek uralták ezt a térséget. Így a Trianon által létrehozott kreált problémák, azok mindmáig élő problémák is. Nevezetesen a nemzeti kisebbségek problémájára gondolok, ugyanis az a kérdés, hogy hogyan lehetne ebből a körből, amelyet Trianon teremtett, kikerülni. Semmiképpen sem határrevíziókkal - és azt hiszem, nemcsak az én személyes vélényem, hanem az SZDSZ parlamenti frakciójának is ez a véleménye. Határrevíziók ezen a kérdésen semmit nem oldanak meg, nemcsak technikailag kivitelezhetetlenek ezek, hiszen többmillió román nemzetiségű állampolgár kerülne mondjuk egy ilyen esetben - Erdély visszacsatolása révén - Magyarországhoz, hanem egyébként sem kívánatosak. A határokat véleményünk szerint nem megváltoztatni, hanem megszüntetni, légiessé, átjárhatóvá kell tenni. (folyt.)
1990. június 4., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|