|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Trianon után 70 évvel - Tudományos konferencia (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - Magyarországon ma a mértékadó
politikai erők Trianonról szólva igen bölcsen azt mondják: a
trianoni határokat Helsinki szellemében realitásnak tekintjük,
függetlenül attól, hogy a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan
volt - hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia
Történettudományi Intézetének igazgatója hétfőn, a trianoni
békeszerződés aláírásának 70. évfordulóján, az intézetben rendezett
tudományos konferencia megnyitásakor. A napi politikai jelenségeket
távoltartással szemlélő történészek - mondotta - azokhoz a politikai
erőkhöz sorolják magukat, amelyek a határok spirituálissá
változtatását tartják a politikai megoldásnak. Úgy vélik, amíg ez
nem következik be, addig az egymással szomszédos államok vezetői,
történészei a 70 éves gyanakvással figyelik: mit mond a szomszéd
ország parlamentje, történésze Trianonról. Talán a legfontosabb a
történészek számára: jelenleg társadalmi konszenzus van az állam
vezető testületei és a lakosság között, elmúlt a belső gyanakvás.
A tanácskozáson neves történészek a történeti Magyarország sorsát megpecsételő szerződés előzményeiről, nemzetközi hátteréről és következményeiről tartottak előadást. - Trianon az európai erők és hatalmi viszonyok átrendeződésének a gyümölcse volt, s így bár a magyarság a maga kizárólagos tragédiájaként élte meg, már keletkezésekor sem volt csupán magyar ügy - mondotta előadásában L. Nagy Zsuzsa. Arról beszélt, hogy a Duna-medence újjárendezése ellentmondások közepette ment végbe. Miközben az önrendelkezés jogáról hirdetett elvek lengték át a korszakot Washingtontól Párizson át Moszkváig, és e jogot a népek egész sora kapta meg, a magyarság azonban nem hallathatta szavát az őt érintő döntésekben. Miközben az utódállamok a nemzeti-etnikai egységesülés alapján szerveződtek meg, a magyar etnikum, a magyar nemzet tagjai széttörettek. A határok átléptek az őslakos magyar népesség felett, minden harmadik magyar más állam fennhatósága alá került.
A Duna-medencében megkezdődött demokratizálódási folyamatról szólva elmondta: a folyamatot nemcsak a vele összhangban álló, egyenlőségre irányuló mozgalmak kísérik, hanem a nacionalista indulatok elszabadulása is. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|