|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- A román-magyar kapcsolatok - 1. folyt.
|
Ez a közép azonban mégsem közép. Iliescu elnököt és követőit erős szálak fűzik a Vatra Romaneascához. A liberálisokhoz, ha van is kapcsolatuk, kötődésük nincs. Mindezt azért érdemes végiggondolni, hogy belássuk: meglehetősen nagy a távolság Magyarország és Románia között. Románia - mint mondtam - egy túlsúlyos hatalom alatt marad, míg Magyarország legalább kétpólusú ország, az is volt az elmúlt száz évben. Kettős arcú. A liberalizmus majdnem olyan erős, mint a konzervatívizmus.
Mármost hogyan fogja ez a két ország megérteni azután, hogy sem ellentéteiket, sem ellentéteik elkenését, elhallgatását nem kenhetik most már pusztán a kommunista rezsimekre? A szocialista internacionalizmus széthullása ugyan kedvező lehetőség a valódi érdekek egyeztetésére és megbeszélésére, ám egyben szomorúan tárja fel, hogy itt nem 40 évről, nem Ceausescu rendszeréről van szó, és nem is Kádár János kollaboráns hallgatásáról, amelyet az erdélyi magyarok ügyében mindig is tanúsítottunk. Trianonról van szó, sőt a Trianon előtti időkről és mindenről, ami a most a Kelet-Európában feltámadt nemzeti mámorokban megtestesült. Trianon ezekben a napokban lesz 70 éves és sajnos az öregúr túlságosan is jó állapotban van, mondhatnám virgonc, beszél, hadonászik és szónokol.
A Szent Korona Társaság lapja legutóbbi számában már el is indítja a visszaemlékezések sorát. De máshol is olvasni olyan félmondatokat, amelyek azt kérdőjelezik meg: fenn kell-e tartani a mesterséges határokat a térségben, amelyben - például Moldáviára - már Ceausescu életében is alig burkoltan bejelentették a román igényt. És ha bejelentették, nem következnek-e ebből logikusan magyar igények is? (folyt.)
1990. május 24., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|