 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Gyulai tüntetés
|
München,1989. december 21. (SZER, Magyar híradó) - Nemrég még
csak Temesvár, Arad és a többi erdélyi városok, ma már Bukarest is.
Ceausescu, aki minden beszédében visszatérő fordulatként beszélt
fasiszta csőcselékről, a belső és a külső ellenség aknamunkájáról,
most ugyanezzel váratlan - legalábbis a számára váratlan - hatást
ért el. Valami olyasmit, ami Gerő Ernő 1956. október 23-iki beszédét
követte: hosszú idő után első ízben nyíltan is fellázadtak alattvalói.
A magyar kormány erélyes lépései nem feledtethetik a Kádár-kormányzat
felelősségét a mostani véres eseményekben. A kormányzat mellett
azonban a társadalom is megmozdult, magyarok és románok egyaránt.
Először Gyuláról jelentkezik tudósítónk, aki arról számol be:
mit lehet tudni a romániai újabb fejleményekről:
- Bukarestben bejött a papírforma: Ceausescu tegnap még
huligánokat és fasisztákat okolt a temesvári események miatt, akiket
külföldi reakciós körök támogattak. Az utca halálra félemlített
embere arról nyilatkozik a bukaresti rádióban, hogy a történtekért
külföldi fasiszta körök a felelősek, akiket - úgy mellékesen -
romániai huligánok támogattak. Így változik át lassan a felelős
szerepe, s így igyekeznek Bukarestben Magyarországból bűnbakot
csinálni.
A gyulai magyar-román határátkelőhelyről jelentkezem, ahol
teljes a - szó leszorosabb értelmében vett - halotti nyugalom.
Lélek se ki, se be. Azaz, amint az őrparancsnok elmondta: 23 kamoin
érkezett Románia felől és 26 utazott be oda a nap folyamán, jó
részük török. S a pár kilométerrel arrébb zajló tragédiákról csak
egy fekete zászló árulkodik, melyet szintén a parancsnok húzatott
fel a magyar köztársasági lobogó mellé, a határ-zászlóárbócra,
emlékezvén Temesvárra.
1989. december 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|