|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Kónya a lehallgatási botrányról - 2. folyt.
|
- De a jelek arra vallanak, hogy viszont igenis büntetőjogi értelemben is felelősségre kívánják vonni azt a személyt, vagy azon személyeket, akik a Fidesznek és a Szabad Demokraták Szövetségének kiszolgáltatták ezeket az iratokat.
- Akármi is indította az informátorokat arra, hogy ezeket az adatokat kiadják, az formálisan és első megközelítésben mindenképpen bűncselekmény, mégpedig államtitok-sértésnek minősül. Hangsúlyozom azt, hogy formálisan, mert tartalmilag és ténylegesen szerintem két okból sem az. Egyrészt azért, mert az államtitok fogalmát az 1987. évi 5. törvényerejű rendelet az úgy határozza meg, hogy államtitoknak az az adat minősül, ami két kritériumnak felel meg és ennek együttesen kell fennállni. Egyrészt egy formális kritériumnak, hogy államtitoknak minősítse az arra illetékes hivatalvezető. Ez az adott esetben fennáll, hiszen az okmányok, az iratok, a bizonyítékokon mind ott szerepel, hogy "Szigorúan titkos " és ez az államtitoknak a jelzése, tehát ez megtörtént. Viszont ez nem elegendő, mert csak azt az adatot lehet államtitoknak minősíteni, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát vagy más fontos politikai, gazdasági, honvédelmi érdekét.
Nyilvánvaló, hogy ezek az adatok nem veszélyeztetik a Magyar Köztársaságnak semmiféle fontos érdekét, tehát ezeket nem lehetett volna eleve államtitoknak minősíteni. Most az más kérdés, hogy ezt a magánszemély nem vizsgálhatja, de a bíróságnak igenis kötelessége vizsgálni, és ha azt állapítja meg, hogy ezt nem lehetett volna államtitoknak minősíteni, akkor ez nem államtitok, mert a tartalmi kritériumnak nem felel meg, és így nem lehet elkövetni ránézve az államtitok sértő bűncselekményét. (folyt.)
1990. január 8., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|