 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Bangemann az EK-hoz való csatlakozásról
|
New York, 1989. november 17. péntek (UPI-AP-DJ) - A kelet-európai országok esetleges közös piaci tagságának kérdését a közösség csak 1992 után veszi fontolóra, az NDK azonban speciális helyzeténél fogva kivételt jelent ez alól - jelentette ki Martin Bangemann, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke a sajtó képviselői előtt New York-ban.
Az NDK még 1992 előtt a Közös Piac tagjává válhat, amennyiben a
demokratizálódási folyamat megfelelően előrehalad addigra - mondta
Bangemann, hozzátéve: amennyiben az NDK benyújtaná csatlakozási
kérelmét, a tagországoknak azt azonnal meg kellene vizsgálniuk. Ezt
az országot ugyanis sajátos szálak fűzik az NSZK-hoz, termékei az
NSZK-n át már most is szabadon bejuthatnak a közösség piacára, s
lakosai automatikusan jogosultak az NSZK-állampolgárságra.
A német egység kérdéséről szólva Bangemann úgy vélekedett, hogy
a Közösségnek semmi oka félni egy nagy Németországtól, mert mint
mondotta: ,,egyenlőtlenségek mindig is léteztek a közösségen belül,
de ennek sosem volt romboló hatása,,.
Bangemann kifejtette, hogy az NDK-ban zajló liberalizálódás
pozitív hatással van az NSZK-ra, noha az átalakítás támogatása
gazdasági terhet jelent számára. Becslése szerint az NDK-nak évente
mintegy 50 millió dollárnyi külföldi beruházásra lesz szüksége
ahhoz, hogy felélénkítse stagnáló gazdaságát, s ennek nagy részét az
NSZK fogja finanszírozni.
A politikus hangsúlyozta, hogy a közösség nem avatkozik be
közvetlenül az NDK reformjaiba, nem ad direkt iránymutatást számára,
de kijelentette: a Közösségnek soha nem lehet olyan tagja, amely
hátráltatná az európai politikai unió megvalósítását. Mint mondta,
minden jelentkezőnek demokratikus államnak kell lennie, s el kell
fogadnia az EK összes létező és jövendőbeli intézményét.+++
1989. november 17., péntek 10:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|