|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Bangemann az NDK-ról, Magyarországról (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. november 6. hétfő (MTI-TUD) - Az Európai Közösségnek támogatnia kell az NDK-ban kibontakozott reformfolyamatot még akkor is, ha annak sikerét nem lehet megjósolni, mert ha kudarcot vall, az megoldhatatlan problémákat támaszt - fejtette ki hétfőn az Európai Közösség bizottságának alelnöke, Martin Bangemann, múltheti NDK-beli útjáról és Egon Krenzzel lezajlott találkozójáról tartott brüsszeli sajtóértekezletén.
Bangemann, a közösség bizottságának a gazdasági kérdésekért felelős tagja korábban az NSZK pénzügyminisztere volt. A politikus szerint közös érdeke az NDK-nak és a Nyugatnak is az NDK-ban kibontakozott fejlődés sikere még akkor is, ha nem magyar típusú reformokról van szó. Krenz, fejtette ki, meg akarja reformálni a szocializmust, illetve - tette hozzá Bangemann - a mi szóhasználatunk szerint a kommunizmust, de meg is akarja őrízni. Politikájának megítélését, tette hozzá, a tettek és nem a szavak fogják eldönteni. Kérdésekre válaszolva Bangemann hangsúlyozta, hogy ha az NDK-állampolgárok távozása a legutóbbi napok ütemében folytatódik, az lehetetlen helyzetet teremt mindkét fél - az NSZK és az NDK - számára egyaránt. Olyan fejlődést tartott tehát kívánatosnak, amely a lehető legtovább megy el a reformokban és ezzel az NDK-ban teremt megoldást a problémákra. Az alternatívákat igen veszélyesnek nevezte: azt is, ha a tüntetések békés jellege megváltozik, mivel az állampolgárok elvesztik hitüket a változások lehetőségében, de azt is, ha az állam keményebben lép fel, mert elveszti a hitét abban, hogy a tömegekkel együtt tudja megvalósítani a reformokat - ezek az alternativák szerinte vérontást is előidézhetnének, és ezzel megint csak leállítanák a reformfolyamatot. Az Európai Közösségek bizottságának alelnöke elsősorban a közösség és az NDK közötti megállapodás gyors kidolgozását sürgette, amikor a segítségnyújtás módjáról faggatták. Az NDK helyzete különleges, nincs szó olyan segítségnyújtásról a közösség részéről, mint Magyarország és Lengyelország esetében, fejtette ki. (folyt.)
1989. november 6., hétfő 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|