 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
A Beszélő kitört a szamizdat-létből (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtöktől kapható az újságárusoknál a Beszélő próbaszáma. A hazai szamizdat sajtó legismertebb lapja éppen nyolc évvel első megjelenése után lép ki a nyilvánosságba - jelentették be a Beszélő szerkesztői a Fészek Klubban tartott csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Kis János, a lap szerkesztő bizottságának elnöke emlékeztetett
arra, hogy a Beszélő első száma 1981 októberében készült el. Ám az
akkori technikai körülmények és a rendőrséggel folytatott
csatározások miatt csak december elején, alig több mint egy héttel a
lengyel katonai hatalomátvétel előtt kerülhetett az utcára - mondta.
- Akkor többen megjósolták, hogy Jaruzelski nemcsak a Szolidaritás
fölött mondott ítéletet, hanem a Beszélő felett is. Az állampárt
szószólói belső tájékoztatókon közölték, hogy eldöntetett: a Beszélő
következő számai nem fognak megjelenni. Így a lengyel katonai
hatalomátvétel után néhány nappal már csak szamizdatként
készülhetett el a lap második száma, és ily módon nyomtatták és
terjesztették az utána elkészült számokat is. A továbbiakban
kiemelte: a Beszélő szamizdat-léte során mindig azt igyekezett
bizonyítani, hogy nem igaz az a mítosz, amely szerint Magyarországon
csak a kádárista politika elfogadása és az utcakövek feltépése
között lehet választani. Mindig is a kettő közötti középutat
kereste, azt próbálta megmutatni, hogy van békés és fokozatos
átmenet a pártállami diktatúrából a többpártrendszerű demokráciába,
a központosított-hierarchikus gazdaságszerkezetből a működő
piacgazdaságba. A Beszélő szociálliberális lap volt, s ezt a
hagyományt kívánja követni a nyilvánosságba kilépve is. Végül arról
szólt, hogy a Beszélő nagyon közel áll a Szabad Demokraták
Szövetségéhez, és a szövetség vezető tagjai is képviselve vannak a
lapnál. Ám ez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdések megítélésében a
Beszélőnek lesznek vitái az SZDSZ-szel.
Kőszeg Ferenc szerkesztő egyebek között elmondta, hogy nagyon
sok dolgot szeretnének megőrizni a régi Beszélő szellemiségből.
Ugyanakkor a szerkesztőknek szembesülni kell azzal a helyzettel,
hogy bizonyos tekintetben a Beszélő elveszítette monopolhelyzetét,
nevezetesen: nincsenek a régi értelemben vett tabutémák, számos lap
megírhatja az igazat. Tehát nem lehet különleges azzal, hogy
bizonyos dolgokról csak a Beszélő ír. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|