 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Időközi választások után - négy választókerületben (1. rész)
|
1989. július 23., vasárnap - Mint ismeretes, július 22-én, szombaton négy országgyűlési képviselői választókerületben tartottak visszahívás, lemondás, illetve a képviselő elhunyta miatt időközi választásokat. A négy választókerület közül csak a Pest megyei 4-es számú választókerületben (Gödöllőn és Isaszegen) sikerült új országgyűlési képviselőt választani Roszik Gábor evangélikus lelkésznek, a Gödöllői Ellenzéki Kör jelöltjének személyében. Három helyen viszont pótválasztást kell tartani. Szegeden és Kecskeméten azért, mert a választásra jogosultaknak az 50 százalékánál kevesebben jelentek meg az urnáknál, Kiskunfélegyházán pedig azért, mert bár a szavazók létszáma meghaladta a törvényben előírt 50 százalékot, egyetlen jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, ami megválasztásához szükséges lett volna. Munkatársaink vasárnap, a választások másnapján a tapasztalatokról és a tanulságokról tájékozódtak a fenti választókerületekben.
Gödöllőn, ahol az egyetlen érvényes választás lezajlott, Roszik
Gábor, az újonnan megválasztott képviselő az MTI-nek adott
nyilatkozatában egyebek között elmondta, hogy sikerét elsősorban a
helyi ellenzéki szervezetek, az MDF, a FIDESZ, a Kisgazdapárt és az
SZDSZ összefogásának tulajdonítja. E szervezetek egységet alkotva
itt nagyobb erőt tudtak felmutatni, mint azokon a helyeken, ahol a
politikai csatározásokban nincs közöttük megfelelő összhang. Mint
hangsúlyozta, Gödöllő és Isaszeg akár modellként is szolgálhat az
ország más településein működő ellenzéki szervezetek számára. Úgy
véli: a szavazóknál az is sokat nyomott a latba, hogy a visszahívási
indítvánnyal lemondásra késztetett Cservenka Ferencné helyett
kellett új jelöltet választani. Ő ugyanis a korábbi hatalmi rendszer
markánsan negatív megtestesítője volt, s a választópolgárok
szavazatukkal is kifejezésre kívánták juttatni a megújulásra
irányuló határozott törekvésüket. Véleménye szerint hitelében
közrejátszott a lelkészi hivatással járó elkötelezettsége is: a
választók úgy vélték, okkal várhatják tőle, hogy kiáll az igazság,
az állampolgárok érdekeinek védelme mellett, harcba száll a
korrupció, mindenfajta elnyomás felszámolásáért. (folyt. köv.)
1989. július 23., vasárnap 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|