|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Találkozás román menekültekkel
|
München, 1989. július 4. (SZER, Magyar híradó) - Tegnapi adásunkban jelentkezett Ara-Kovács Attila Debrecenből, ahol romániai menekültekkel találkozott. Most beszámolójának második, befejező részét hallják: Debrecen határában átfestett útjelző tábla, rajta magyarul is: Nagyvárad. Ez változást mutat, hisz eddig közutakon ilyesmivel még véletlenül sem lehetett találkozni. Aztán az erdélyi menekülteknek lakhelyet és segélyt nyújtó befogadóállomás következik az Ifjúság utca 2. alatti földszintes középületben. Tegnapi tudósításomban elmondtam, hogy debreceni utunkra két nyugati újságíró kollégával vállalkoztam. Valamennyiünket főképp azok az aktuális romániai hírek érdekelték, melyek a legutóbbi napok eseményeit világíthatják meg, mint amilyenek például a menekülés esélyei, a vasfüggöny építése vagy a lakosság köznapi szenvedése. Először egy bukaresti kerül elő. Elmondja, hogy alig pár órája érkezett. Nem most próbálkozott először a szökéssel, egyszer már visszaadták a magyar hatóságok valamikor 1988-ban, a román katonák pedig kegyetlenül megkínozták, heréit szétrugdosták. Börtönben csak fél évet ült. Hogy milyen a börtön? A nagyváradiról tudna egy-két szót mondani. Tele van menekültekkel. Gyerekeket ott ugyan nem látott, de terhes anyákat, idős embereket igen. Reméli, hogy a magyarok most nem adják vissza, de hogy mit fog a világban csinálni, azt még nem tudja. Talán csatlakozik a román ellenálláshoz, mely - meglepetésünkre ő így tudja - igen erős, különösen Magyarországon. Keresni sem kell, s máris előkerül egy a romániai volt hivatalosságok közül. Magyar, bár töri anyanyelvét. Határőrtiszt, volt, egy 50 kilométernyi magyar-román határszakasz őrsének parancsnoka. (folyt.)
1989. július 4., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|